capitolul 23
és mind az ő sokaságuk onnét felkelvén, vivék őtet Pilátushoz.
kezdék kedig őtet vádolni, mondván: ezt ebbe találtuk, hogy elfordítaná a községet, és megtiltaná, hogy császárnak adót ne adnának, azt mondván nekik, hogy ő volna a Krisztus, és király.
Pilátus kedig kérdé őtet, mondván: te vagy-e az zsidóknak királya? ő felele, és mondá neki: te mondod.
mondá kedig Pilátus a papi fejedelmeknek és seregeknek: semmi bűnt nem találok ez emberbe.
de amazok annál inkább ellene állanak vala, mondván: felindította a népet, tanítván mind egész zsidóságba, elkezdvén Galileától fogva mind eddiglen.
Pilátus kedig, hallván ez emlékezetet Galilea felől, megkérdé, ha galileabeli ember volna,
és mikoron megismerte, hogy Heródes birodalma alá való volna, Heródeshez küldé, mert az időben ő is Jeruzsálembe vala.
Heródes kedig, mikoron Jézust látta volna, igen megörüle rajta, mert régtől fogva kívánja vala őtet látni, azért, hogy sokakat hallott vala őfelőle, és reméli vala, hogy valami csodatételt láthatna tőle.
kérdezi vala kedig őtet sok beszédekkel, de ő semmit nem felel vala.
ott állnak vala kedig a papi fejedelmek is és az írástudók, erősen vádolván őtet.
megutálá kedig őtet Heródes az ő seregével, és mikoron megcsúfolták volna, felöltöztetett fehér ruhába megküldé Pilátusnak.
és lőnek barátosok Pilátus és Heródes azon napon, mert azelőtt nem tiszta szívvel valának egybe.
Pilátus kedig, egybehívván a papi fejedelmeket és főnépeket, és az községet,
mondá nekik: hoztátok ez embert énnekem, hogy az nepet elfordítaná, és íme tielőttetek kérdvén őtet semmi bűnt nem találok ez emberbe azokból, kikből vádoljátok őtet,
sőt még Heródes is ( mert oda küldöttelek vala titeket), és íme semmi halálra méltót nem művelt vele.
azért megbüntetem őtet, és elbocsátom.
szükség vala kedig, hogy az ünnepre egyet elbocsátana nekik.
felüvölte kedig mind az egész sereg, mondván: feszítsd fel ezt, és bocsásd el nekünk Barabást!
mely vala néminemű háborúságindításért az városba, és emberölésért a tömlöcbe vettetett vala.
ismét szóla nekik Pilátus, akarván Jézust elbocsátani.
de ők üvöltenek vala, mondván: feszítsed, feszítsed őtet!
mondá kedig harmadszor nekik: mert mi gonoszt tett ez? semmi halálra való bűnt nem találok benne, azért megveretem, és elbocsátom őtet.
de amazok ellene állnak vala nagy beszédekkel, kívánván, hogy megfeszíttetnék, és mind növekedik vala az ő szavuk, és az papi fejedelmeké.
és Pilátus megítélé, hogy úgy lenne, amint ők kívánják vala.
elbocsátá kedig nekik azt, aki háborúságszerzésért és emberöldöklésért vettetett vala a tömlöcbe, kit ők kívánának, Jézust kedig kezükbe adá, mint ők akarák.
és mikoron kivinnék őtet, megkapának egy néminemű Simon nevű embert, cirenebelit, jövőt a mezőről, és arra veték a keresztfát, hogy Jézus után vinné.
követi vala kedig őtet férfiaknak és asszonyállatoknak sok serege, kik siratják és óhajtják vala őtet.
Jézus kedig hozzájuk fordulván mondá nekik: Jeruzsálemnek leányi, ne sírjatok énrajtam, de tennen magatokon sírjatok és a ti fiatokon,
mert íme eljőnek a napok, melyeken mondanak: boldogok a meddők, és a méhek, melyek nem szültenek, és az emlők, melyek nem emlettenek.
akkoron fogják mondani a hegyeknek: essetek miránk, és a völgyeknek: borítsatok el minket.
mert ha a nyers fán ezt művelik, azon, ki megaszott, mi leszen?
visznek vala kedig ővele egyetembe két gonosztevőt is, hogy megölnék.
és mikoron jutának az helyre, mely hívatik kopasztónak, ott feszíték meg őtet, és a gonosztevőket is, egyiket jobbja felől, másikat balfelől.
Jézus kediglen mond vala: Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit művelnek. megosztván kedig az ő ruháit, sorsot vetének.
és áll vala a nép, nézvén őrá. a papi fejedelmek kedig megnevetik vala őtet, mondván: egyebeket megtartott, tartsa meg mostan önnön magát, ha ő az Krisztus, az Istennek választottja.
megcsúfolják vala kedig őtet a vitézek is, járulván, és ecetet nyújtván neki, és mondván:
ha te vagy az zsidóknak királya, tartsd meg magadat!
vala kedig a felül való irás is ő feje felett megírva, görög, deák és zsidó betűkkel: ihon vagyon zsidóknak királya.
egyik kedig a gonosztevők közül, kik felfeszítve valának, szidalmazza vala őtet, mondván: ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is.
felelvén kedig az másik megfeddi vala őtet, mondván: te sem féled-e Istent, ki ugyanazon kárhozatba vagy?
és jóllehet, mi méltán, mert amint cselekedtünk, úgy lakoltattunk, de ez semmi gonoszt nem tett.
és mond vala Jézusnak: Uram, emlékezzél meg énrólam, mikoron a te országodba menendesz.
és mondá neki Jézus: bizony mondom neked, hogy ma velem lész paradicsomba.
vala kedig olymint hat óra, és sötétségek támadának mind az földön kilenc óráig,
és az nap meghomályosodék. és a templomnak superlátja kettészakada.
és mikoron Jézus nagy szóval felüvöltött volna, mondá: Atyám, a te kezedbe ajánlom az én lelkemet! és mikoron ezt mondotta volna, lelkét kibocsátá.
mikoron kedig látta volna centúrió, ami történt volna, dicsőíti vala Istent, mondván: bizony ez ember igaz vala.
és mindazoknak serege, kik vele együtt mentenek vala őtet nézni, és látták vala, amik történtenek volna, vervén az ő mellüket megtérnek vala.
állnak vala kedig mind az ő ismerői távol, az asszonyállatok is, kik követték vala őtet Galileából, ezeket latván.
és íme egy férfiú, kinek neve József vala, tanácsbeli ember, ki jámbor és igaz férfiú vala,
ez nem vala részes a zsidóknak tanácsukba és téteményükbe. támadott vala zsidóságnak városából, Arimateából, és ő is várja vala Istennek országát.
ez elmene Pilátushoz, és megkéré Jézus testét.
és mikoron levette volna, gyolcsba takará, és helyhezteté a koporsóba, mely ki vala vágván a kőből, melybe azelőtt senkit nem tettek vala.
és vala húsvét estin, és az szombatra megvillamik vala.
követék kedig az asszonyállatok, kik vele jöttenek vala Galileából, és megláták a koporsót, hogy miképpen helyheztetett volna az ő teste.
megtérvén kedig szerzenek drága szerszámokat és keneteket, és szombaton veszteg lőnek, a parancsolat szerint.
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly