Pál apostolnak a rómabeliekhez írt levele

3. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Mi tekintetben különb hát a zsidó? vagy micsoda haszna van a körülmetélkedésnek?


2. vers

Minden tekintetben sok. Mindenek előtt, hogy az Isten reájok bízta az ő beszédeit.


3. vers

De hát hogy ha némelyek nem hittek? Vajjon azoknak hitetlensége nem teszi-é hiábavalóvá az Istennek hűségét?


4. vers

Távol legyen. Sőt inkább az Isten legyen igaz, minden ember pedig hazug, a mint meg van írva: Hogy igaznak ítéltessél a te beszédeidben, és győzedelmes légy, mikor vádolnak téged.


5. vers

Ha pedig a mi igazságtalanságunk az Istennek igazságát mutatja meg, mit mondjunk? Vajjon igazságtalan-é az Isten, hogy minket büntet? Emberi módon szólok.


6. vers

Távol legyen! Mert akkor mi módon ítéli meg az Isten a világot?


7. vers

Mert ha az Istennek igazsága az én hazugságom által öregbült az ő dicsőségére, miért kárhoztattatom még én is, mint bűnös?


8. vers

Sőt inkább ne cselekedjük-é a rosszat, hogy abból jó származzék? - a mint minket rágalmaznak, és a mint némelyek mondogatják, hogy mi így beszélünk, a kiknek kárhoztatása igazságos.


9. vers

Micsoda tehát? Különbek vagyunk-é? Semmiképen nem. Mert az elébb megmutattuk nyilván, hogy zsidók és görögök mindnyájan bűn alatt vannak;


10. vers

A mint meg van írva, hogy nincsen csak egy igaz is;


11. vers

Nincs, a ki megértse, nincs, a ki keresse az Istent.


12. vers

Mindnyájan elhajlottak, egyetemben haszontalanokká lettek; nincs, a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy is.


13. vers

Nyitott sír az ő torkuk; nyelvökkel álnokságot szólnak; áspis kígyó mérge van ajkaik alatt.


14. vers

Szájok telve átkozódással és keserűséggel.


15. vers

Lábaik gyorsak a vérontásra.


16. vers

Útjaikon romlás és nyomorúság van.


17. vers

És a békességnek útját nem ismerik.


18. vers

Nincs isteni félelem az ő szemök előtt.


19. vers

Tudjuk pedig, hogy a mit a törvény mond, azoknak mondja, a kik a törvény alatt vannak; hogy minden száj bedugassék, és az egész világ Isten ítélete alá essék.


20. vers

Annakokáért a törvénynek cselekedeteiből egy test sem igazul meg ő előtte: mert a bűn ismerete a törvény által vagyon.


21. vers

Most pedig törvény nélkül jelent meg az Istennek igazsága, a melyről tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták; +


22. vers

Istennek igazsága pedig a Jézus Krisztusban való hit által mindazokhoz és mindazoknak, a kik hisznek. Mert nincs különbség,


23. vers

Mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül.


24. vers

Megigazulván ingyen az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által,


25. vers

Kit az Isten eleve rendelt engesztelő áldozatul, hit által, az ő vérében, hogy megmutassa az ő igazságát az előbb elkövetett bűnöknek elnézése miatt,


26. vers

Az Isten hosszútűrésénél fogva, az ő igazságának megbizonyítására, a mostani időben, hogy igaz legyen Ő és megigazítsa azt, a ki a Jézus hitéből való.


27. vers

Hol van tehát a dicsekedés? Kirekesztetett. Mely törvény által? A cselekedeteké által? Nem; hanem a hit törvénye által.


28. vers

Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül.


29. vers

Avagy Isten csak a zsidóké-e? Avagy nem a pogányoké is? Bizony a pogányoké is.


30. vers

Mivelhogy egy az Isten, a ki megtisztítja a zsidót hitből és a pogányt hit által.


31. vers

A törvényt tehát hiábavalóvá tesszük-é a hit által? Távol legyen! Sőt inkább a törvényt megerősítjük.

Fejezetek:


Könyvek