Pál apostolnak a galátziabeliekhez írt levele
4. fejezet
1. vers
Mondom pedig, hogy a meddig az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet ura mindennek;
2. vers
Hanem gyámok és gondviselők alatt van az atyjától rendelt ideig.
3. vers
Azonképen mi is, mikor kiskorúak valánk, a világ elemei alá voltunk vettetve szolgaként:
4. vers
Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az ő Fiát, a ki asszonytól lett, a ki törvény alatt lett,
5. vers
Hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot.
6. vers
Minthogy pedig fiak vagytok, kibocsátotta az Isten az ő Fiának Lelkét a ti szíveitekbe, ki ezt kiáltja: Abba, Atya!
7. vers
Azért nem vagy többé szolga, hanem fiú; ha pedig fiú, Istennek örököse is Krisztus által.
8. vers
Ámde akkor, mikor még nem ismertétek az Istent, azoknak szolgáltatok, a mik természet szerint nem istenek;
9. vers
Most azonban, hogy megismertétek az Istent, sőt hogy megismert tieket az Isten, miként tértek vissza ismét az erőtelen és gyarló elemekhez, a melyeknek megint újból szolgálni akartok?
10. vers
Megtartjátok a napokat és hónapokat és időket, meg az esztendőket.
11. vers
Féltelek titeket, hogy hiába fáradoztam körültetek.
12. vers
Legyetek olyanok, mint én; mert én is olyanná lettem, mint ti: atyámfiai, kérlek tieket, semmivel sem bántottatok meg engem.
13. vers
Tudjátok pedig, hogy testem erőtelensége miatt hirdettem néktek az evangyéliomot először.
14. vers
És megkísértetvén testemben, nem vetettetek meg, sem nem útáltatok meg engem, hanem úgy fogadtatok, mint Istennek angyalát, mint Krisztus Jézust.
15. vers
Hová lőn tehát a ti boldogságotok? Mert bizonyságot teszek néktek, hogy ti, ha lehetséges volt volna, szemeiteket kivájván, nékem adtátok volna.
16. vers
Tehát ellenségetek lettem-é, megmondván néktek az igazat?
17. vers
Nem szépen buzgolkodnak érettetek, sőt minket ki akarnak rekeszteni, hogy mellettök buzgolkodjatok.
18. vers
Szép dolog pedig fáradozni a jóban mindenkor, és nem csupán akkor, ha köztetek vagyok.
19. vers
Gyermekeim! kiket ismét fájdalommal szűlök, míglen kiábrázolódik bennetek Krisztus.
20. vers
Szeretnék pedig most köztetek jelen lenni és változtatni a hangomon; mert bizonytalanságban vagyok felőletek.
21. vers
Mondjátok meg nékem, kik a törvény alatt akartok lenni: nem halljátok-é a törvényt?
22. vers
Mert meg van írva, hogy Ábrahámnak két fia volt; egyik a szolgálótól, és a másik szabadostól.
23. vers
De a szolgálótól való test szerint született; a szabadostól való pedig az ígéret által.
24. vers
Ezek mást példáznak: mert azok az asszonyok a két szövetség, az egyik a Sinai hegyről való, szolgaságra szűlő, ez Hágár,
25. vers
Mert Hágár a Sinai hegy Arábiában, hasonlatos pedig a mostani Jeruzsálemhez, nevezetesen fiaival együtt szolgál.
26. vers
De a magasságos Jeruzsálem szabad, ez mindnyájunknak anyja,
27. vers
Mert meg van írva: Ujjongj te meddő, ki nem szűlsz; vígadozzál és kiálts, ki nem vajudol; mert sokkal több az elhagyottnak magzatja, mint a kinek férje vagyon.
28. vers
Mi pedig, atyámfiai, Izsák szerint, ígéretnek gyermekei vagyunk.
29. vers
De valamint akkor a test szerint született üldözte a Lélek szerint valót, úgy most is.
30. vers
De mit mond az Írás? Űzd ki a szolgálót és az ő fiát; mert a szolgáló fia nem örököl a szabad nő fiával.
31. vers
Annakokáért, atyámfiai, nem vagyunk a szolgáló fiai, hanem a szabadoséi.
Könyvek
