Pál apostolnak a galátziabeliekhez írt levele

4. fejezet


Fejezetek:

1 2 3 4 5 6


1. vers

Mondom pedig, hogy a meddig az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet ura mindennek;


2. vers

Hanem gyámok és gondviselők alatt van az atyjától rendelt ideig.


3. vers

Azonképen mi is, mikor kiskorúak valánk, a világ elemei alá voltunk vettetve szolgaként:


4. vers

Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az ő Fiát, a ki asszonytól lett, a ki törvény alatt lett,


5. vers

Hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot.


6. vers

Minthogy pedig fiak vagytok, kibocsátotta az Isten az ő Fiának Lelkét a ti szíveitekbe, ki ezt kiáltja: Abba, Atya!


7. vers

Azért nem vagy többé szolga, hanem fiú; ha pedig fiú, Istennek örököse is Krisztus által.


8. vers

Ámde akkor, mikor még nem ismertétek az Istent, azoknak szolgáltatok, a mik természet szerint nem istenek;


9. vers

Most azonban, hogy megismertétek az Istent, sőt hogy megismert tieket az Isten, miként tértek vissza ismét az erőtelen és gyarló elemekhez, a melyeknek megint újból szolgálni akartok?


10. vers

Megtartjátok a napokat és hónapokat és időket, meg az esztendőket.


11. vers

Féltelek titeket, hogy hiába fáradoztam körültetek.


12. vers

Legyetek olyanok, mint én; mert én is olyanná lettem, mint ti: atyámfiai, kérlek tieket, semmivel sem bántottatok meg engem.


13. vers

Tudjátok pedig, hogy testem erőtelensége miatt hirdettem néktek az evangyéliomot először.


14. vers

És megkísértetvén testemben, nem vetettetek meg, sem nem útáltatok meg engem, hanem úgy fogadtatok, mint Istennek angyalát, mint Krisztus Jézust.


15. vers

Hová lőn tehát a ti boldogságotok? Mert bizonyságot teszek néktek, hogy ti, ha lehetséges volt volna, szemeiteket kivájván, nékem adtátok volna.


16. vers

Tehát ellenségetek lettem-é, megmondván néktek az igazat?


17. vers

Nem szépen buzgolkodnak érettetek, sőt minket ki akarnak rekeszteni, hogy mellettök buzgolkodjatok.


18. vers

Szép dolog pedig fáradozni a jóban mindenkor, és nem csupán akkor, ha köztetek vagyok.


19. vers

Gyermekeim! kiket ismét fájdalommal szűlök, míglen kiábrázolódik bennetek Krisztus.


20. vers

Szeretnék pedig most köztetek jelen lenni és változtatni a hangomon; mert bizonytalanságban vagyok felőletek.


21. vers

Mondjátok meg nékem, kik a törvény alatt akartok lenni: nem halljátok-é a törvényt?


22. vers

Mert meg van írva, hogy Ábrahámnak két fia volt; egyik a szolgálótól, és a másik szabadostól.


23. vers

De a szolgálótól való test szerint született; a szabadostól való pedig az ígéret által.


24. vers

Ezek mást példáznak: mert azok az asszonyok a két szövetség, az egyik a Sinai hegyről való, szolgaságra szűlő, ez Hágár,


25. vers

Mert Hágár a Sinai hegy Arábiában, hasonlatos pedig a mostani Jeruzsálemhez, nevezetesen fiaival együtt szolgál.


26. vers

De a magasságos Jeruzsálem szabad, ez mindnyájunknak anyja,


27. vers

Mert meg van írva: Ujjongj te meddő, ki nem szűlsz; vígadozzál és kiálts, ki nem vajudol; mert sokkal több az elhagyottnak magzatja, mint a kinek férje vagyon.


28. vers

Mi pedig, atyámfiai, Izsák szerint, ígéretnek gyermekei vagyunk.


29. vers

De valamint akkor a test szerint született üldözte a Lélek szerint valót, úgy most is.


30. vers

De mit mond az Írás? Űzd ki a szolgálót és az ő fiát; mert a szolgáló fia nem örököl a szabad nő fiával.


31. vers

Annakokáért, atyámfiai, nem vagyunk a szolgáló fiai, hanem a szabadoséi.

Fejezetek:


Könyvek