Mózes első könyve
11. fejezet
Bábel tornya és a nyelvek sokfélesége
1. vers
És volt az egész föld egy nyelvű és egyforma beszédű.
2. vers
És történt, midőn elvonultak keletről, találtak egy völgyet Sineor országában és letelepedtek ott.
3. vers
És mondta egyik a másiknak: Nosza! vessünk téglát és égessük azt égetett téglává; és lett számukra a tégla kő gyanánt és a gyanta volt számukra vakolat gyanánt.
4. vers
És mondták: Nosza! építsünk magunknak várost és tornyot, csúcsa az eget érje, hogy szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén.
5. vers
És leszállott az Örökkévaló, hogy megnézze a várost és a tornyot, melyet építettek az ember fiai.
6. vers
És mondta az Örökkévaló: Íme, egy nép és egy nyelve van mindnyájuknak s ez az, amit ők tenni kezdtek és most nem lesz megvonható tőlük semmi, amit tenni szándékoznak.
7. vers
Nosza! szálljunk le és zavarjuk el legott nyelvüket, hogy ne értse meg egyik a másik nyelvét.
8. vers
És elszórta őket onnan az Örökkévaló az egész föld színére és abbahagyták a város építését.
9. vers
Azért nevezték Bábelnek, mert ott zavarta meg az Örökkévaló az egész föld nyelvét és onnan szórta el őket az Örökkévaló az egész föld színére.
Sémtől Ábrahámig
10. vers
Ezek nemzetségei Sémnek; Sém száz éves volt, midőn nemzette Árpáchsodot, két évvel az özönvíz után.
11. vers
És élt Sém, miután Árpáchsodot nemzette, ötszáz évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
12. vers
Árpáchsod pedig élt harmincöt évet, és nemzette Seláchot.
13. vers
És élt Árpáchsod, miután Seláchot nemzette négyszázhárom évet és nemzett fiakat meg lányokat.
14. vers
Sélách pedig élt harminc évet, midőn nemzette Évert.
15. vers
És élt Selách, miután Évert nemzette, négyszázhárom évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
16. vers
Éver pedig élt harmincnégy évet, midőn nemzette Peleget.
17. vers
És élt Éver, miután Peleget nemzette, négyszázharminc évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
18. vers
Peleg pedig élt harminc évet, midőn nemzette Reút.
19. vers
És élt Peleg, miután Reút nemzette, kétszázkilenc évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
20. vers
Reú pedig élt harminckét évet, midőn nemzette Szerúgot.
21. vers
És élt Reú, miután Szerúgot nemzette, kétszázhét évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
22. vers
Szerúg pedig élt harminc évet és nemzette Nóchórt.
23. vers
És élt Szerúg, miután Nóchórt nemzette, kétszáz évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
24. vers
Nóchór pedig élt huszonkilenc évet, midőn nemzette Teráchot.
25. vers
És élt Nóchór, miután Teráchot nemzette, száztizenkilenc évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
26. vers
Terách pedig élt hetven évet, midőn nemzette Ávromot, Nóchórt és Hóront.
27. vers
És ezek nemzetségei Teráchnak; Terách nemzette Ávromot, Nóchórt és Hóront. És Hóron nemzette Lótot.
28. vers
De Hóron meghalt Teráchnak, az ő atyjának színe előtt, szülőföldjén, Ur-Kászdimban.
29. vers
Ávrom pedig és Nóchór vettek maguknak feleséget: Ávrom feleségének neve: Szóráj és Nóchór feleségének neve Milkó, Hóron leánya, aki atyja volt Milkónak és atyja Jiszkónak.
30. vers
Szóráj azonban magtalan volt, nem volt neki gyermeke.
31. vers
És vette Terách Ávromot, az ő fiát, és Lótot, Chóron fiát, az ő unokáját és Szórájt, az ő menyét, az ő fiának, Ávromnak feleségét és elmentek velük UrKászdimból, hogy menjenek Kánaán országába; elérkeztek Chóronig és letelepedtek ott.
32. vers
Voltak pedig Terách napjai kétszázöt év; és meghalt Terách Chóronban.
Könyvek
