Mózes első könyve

17. fejezet


Fejezetek:


Ábrahám szövetsége


1. vers

Midőn Ávrom kilencvenkilenc éves volt, megjelent az Örökkévaló Ávromnak és mondta neki: Én vagyok Isten, a Mindenható, járj előttem és légy tökéletes.


2. vers

És én teszem szövetségemet közém és közéd és megsokasítlak igen nagyon.


3. vers

És Ávrom leborult arcára; Isten pedig beszélt vele, mondván:


4. vers

Az én szövetségem íme veled van és te leszel a népek tömegének atyjává.


5. vers

Azért ne neveztessék a te neved Ávromnak, hanem legyen a te neved Ábrahám, mert népek tömegének atyjává teszlek én téged.


6. vers

És megszaporítlak téged igen nagyon és népekké teszlek, és királyok származnak majd tőled.


7. vers

És én fönntartom, szövetségemet közöttem és közötted, meg magzatod között utánad, az ő nemzedékeiken át, örök szövetség gyanánt, hogy legyek teneked Istened és magzatodnak utánad.


8. vers

Neked adom és a te magzatodnak utánad tartózkodásod országát: Kánaán egész országát, örök birtokul; és én leszek nekik Istenük.


9. vers

És mondta Isten Ábrahámnak: Te pedig az én szövetségemet őrizd meg, te és a te magzatod utánad, az ő nemzedékeiken át.


10. vers

Ez az én szövetségem, amelyet megőrizzetek közöttem és köztetek és magzatod között utánad: Metéltessék körül nálatok minden férfiszemély!


11. vers

Metéljétek körül fitymátok húsát és legyen ez szövetségjelül köztem és köztetek:


12. vers

És pedig nyolc napos korában metéltessék körül nálatok minden férfiszemély, nemzedékeiteken át; a házban született vagy a pénzen vett bármely idegen közül, aki nem a te magzatodból való.


13. vers

Körülmetéltessék a házadban született és a pénzeden vett és legyen szövetségem a testeteken örök szövetségül!


14. vers

A körülmetéletlen férfiszemély pedig, aki nem metéli körül fitymájának húsát, irtassék ki az a lélek népe köréből, szövetségemet szegte meg.


15. vers

És mondta Isten Ábrahámnak: Szórájt, a te feleségedet ne nevezd Szórájnak, hanem Sára legyen a neve.


16. vers

Én pedig megáldom őt és adok is őtőle neked fiat; megáldom őt, hogy nemzetekké legyen és népek királyai származzanak tőle.


17. vers

És leborult Ábrahám arcára és nevetett; mondta pedig szívében: Vajon a száz évesnek szülessék-e, vagy Sára, a kilencven éves szüljön?


18. vers

És mondta Ábrahám Istennek: Vajha Ismáel élne a te színed előtt!


19. vers

És mondta Isten: Bizony, Sára, a te feleséged szül neked fiút és nevezd őt Jicchoknak (Izsák); és fönntartom szövetségemet vele örök szövetségül az ő magzata számára, utána.


20. vers

Ismáelre nézve pedig meghallgattalak; íme, megáldom őt, megszaporítom őt és megsokasítom őt igen nagyon, tizenkét fejedelmet fog nemzeni és nagy néppé teszem őt.


21. vers

De szövetségemet Izsákkal tartom fönn, akit Sára fog neked szülni ezen időben, a jövő évben.


22. vers

Midőn végzett azzal, hogy beszéljen vele, fölszállt Isten Ábrahámtól.


23. vers

És vette Ábrahám Ismáelt, az ő fiát és házának minden szülöttét, és minden pénzen vettet, minden férfiszemélyt Ábrahám háza népe közül és körülmetélte fitymájának húsát ugyanazon a napon, melyen beszélt vele Isten.


24. vers

Ábrahám pedig kilencvenkilenc éves volt, midőn körülmetélte fitymájának húsát.


25. vers

És Ismáel, az ő fia, tizenhárom éves volt, midőn körülmetéltetett fitymájának húsa.


26. vers

Ugyanazon a napon metéltetett körül Ábrahám és Ismáel, az ő fia;


27. vers

meg házának minden férfi, házában született vagy pénzen vett az idegen közül, vele együtt metéltettek körül.

Fejezetek:


Könyvek