A példabeszédek könyve

capítulo 31


Capítulos:


Anyai jótanácsok a király számára


verso 1

Lemúél masszái király beszéde, amelyre anyja tanította.


verso 2

Mit mondjak, fiam, méhemnek gyermeke, akiért fogadalmat tettem?


verso 3

Ne vesztegesd erődet nőkre, ne járj azokhoz, akik királyokat rontanak meg!

5Móz 17,17; 1Kir 11,4


verso 4

Lemúél! Nem illik a királyokhoz a borivás, nem illik az a királyokhoz, sem a fejedelmekhez a részegeskedés.

Péld 20,1; Péld 23,29; Préd 2,3; Hós 4,11


verso 5

Mert ha iszik, elfeledkezik a rendeletekről, és helytelenül ítélkezik a nincstelenek ügyében.


verso 6

Adjatok részegítő italt a veszendőnek, és bort az elkeseredett embernek.

Zsolt 104,15


verso 7

Igyék, hogy megfeledkezzék szegénységéről, és ne gondoljon tovább nyomorúságára.


verso 8

Nyisd meg szádat a némáért, a mulandó emberek ügyéért!

Jób 29,12; Péld 16,10


verso 9

Nyisd meg szádat, ítélkezz igazságosan, juttasd igazához a nincstelent és a szegényt!

3Móz 19,15


A derék asszony dicsérete


verso 10

Derék asszonyt kicsoda találhat? Értéke sokkal drágább az igazgyöngynél.

Péld 12,4


verso 11

Ura szívből bízik benne, vagyona el nem fogy.


verso 12

Egész életén át javát munkálja urának, nem kárát.


verso 13

Szerez gyapjút és lent, és jókedvűen dolgozik kezével.


verso 14

Hasonló a kereskedők hajóihoz: távolból is hoz eledelt.


verso 15

Fölkel még éjjel, ételt ad háza népének, és rendelkezést szolgálóinak.


verso 16

Ha az a szándéka, mezőt vásárol, keze munkájával szőlőt telepít.


verso 17

Megkeményíti derekát, megfeszíti karjait.


verso 18

Érzi, milyen hasznos tevékenysége, éjjel sem alszik el mécsese.


verso 19

Ügyesen kezeli a rokkát, tenyerében tartja az orsót.


verso 20

Tenyerét megnyitja a nincstelen előtt, kezét nyújtja a szegénynek.


verso 21

Nem félti háza népét a hóeséskor sem, mert egész háza népe meleg ruhába öltözött.


verso 22

Színes szőtteseket készít magának, lenvászon és bíbor az öltözete.


verso 23

Férjét jól ismerik a városkapukban, ahol az ország véneivel ül együtt.


verso 24

Finom inget készít, és eladja, övet is ad el a kalmárnak.


verso 25

Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé.


verso 26

Szája bölcsességre nyílik, és nyelve szeretetre tanít.


verso 27

Ügyel háza népe dolgaira, nem kenyere a semmittevés.


verso 28

Fölkelnek előtte fiai, és boldognak mondják, ura pedig így dicséri:


verso 29

Sok nő végez derék munkát, de te felülmúlod mindegyiket!


verso 30

Csalóka a báj, mulandó a szépség, de az Urat félő asszony dicséretre méltó.


verso 31

Hadd élvezze munkája gyümölcsét, dicsérjék tetteiért minden helyen!

Capítulos:


Libros