Máté evangéliuma
capítulo 20
A szőlőmunkások
verso 1
Hasonló a mennyek országa ahhoz a gazdához, aki korán reggel kiment, hogy munkásokat fogadjon a szőlőjébe.
→
Ézs 5,1
verso 2
Miután megegyezett a munkásokkal napi egy dénárban, elküldte őket a szőlőjébe.
verso 3
Amikor kiment kilenc óra tájban, látta, hogy mások is állnak a piacon tétlenül,
verso 4
és ezt mondta nekik: Menjetek el ti is a szőlőmbe, és ami jogos, megadom nektek.
verso 5
Azok pedig elmentek. Ismét kiment tizenkét óra körül és délután három óra tájban, és ugyanígy tett.
verso 6
Amikor pedig délután öt óra tájban is kiment, talált újabb embereket, akik ott álldogáltak, és megkérdezte tőlük: Miért álltok itt egész nap tétlenül?
verso 7
Azok pedig így válaszoltak: Mert senki sem fogadott fel bennünket. Erre ezt mondta nekik: Menjetek el ti is a szőlőmbe!
verso 8
Miután pedig beesteledett, ezt mondta a szőlő gazdája a munkások vezetőjének: Hívd ide a munkásokat, és fizesd ki a bérüket, az utolsókon kezdve az elsőkig.
→
3Móz 19,13;
5Móz 24,15
verso 9
Ekkor jöttek azok, akik öt óra tájban álltak munkába, és kaptak egy-egy dénárt.
verso 10
Amikor az elsők jöttek, azt gondolták, hogy többet kapnak, de egy-egy dénárt kaptak ők is.
verso 11
Amikor átvették, zúgolódni kezdtek a gazda ellen,
verso 12
és ezt mondták: Ezek az utolsók egyetlen órát dolgoztak, és egyenlővé tetted őket velünk, akik az egész nap terhét hordoztuk, és szenvedtünk a hőségtől.
verso 13
Ő pedig egyiküknek így felelt: Barátom, nem bánok veled igazságtalanul. Vajon nem egy dénárban egyeztél meg velem?
verso 14
Vedd, ami a tied, és menj! Én pedig az utolsónak is annyit akarok adni, mint neked.
verso 15
Hát nem tehetek azt a javaimmal, amit akarok? Vagy azért vagy irigy, mert én jó vagyok hozzájuk?
→
Róm 9,16
Jézus harmadszor szól haláláról és feltámadásáról
verso 17
Amikor Jézus Jeruzsálembe készült felmenni, maga mellé vette külön a tizenkét tanítványt, és útközben ezt mondta nekik:
verso 18
Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfia átadatik a főpapoknak és az írástudóknak. Halálra ítélik,
verso 19
és átadják a pogányoknak, hogy kigúnyolják, megkorbácsolják, és keresztre feszítsék, de harmadnapon feltámad.
Zebedeus fiainak kérése
verso 20
Akkor odament hozzá Zebedeus fiainak anyja a fiaival együtt, leborult előtte, és kérni akart tőle valamit.
verso 21
Jézus megkérdezte tőle: Mit kívánsz? Ő így felelt: Mondd, hogy melletted üljön az én két fiam a te országodban, az egyik jobb kezed, a másik bal kezed felől.
verso 22
Jézus így válaszolt: Nem tudjátok, mit kértek. Kiihatjátok-e azt a poharat, amelyet én fogok kiinni? Ők így feleltek: Kiihatjuk.
verso 23
Erre ő ezt mondta nekik: Az én poharamat kiisszátok ugyan, de hogy ki üljön jobb és bal kezem felől, azt nem az én dolgom megadni. Azoké lesz, akiknek az én Atyám elkészítette.
verso 24
Amikor ezt meghallotta a többi tíz, megharagudott a két testvérre.
verso 25
De Jézus magához hívta őket, és ezt mondta: Tudjátok, hogy a népek felett zsarnokoskodnak fejedelmeik, és vezetőik hatalmaskodnak rajtuk.
verso 26
De közöttetek ne így legyen, hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok,
A két jerikói vak meggyógyítása
verso 29
Amikor elindultak Jerikóból, nagy sokaság követte őt.
verso 30
És íme, két vak ült az út mellett, és amikor hallották, hogy Jézus arra megy, így kiáltoztak: Uram, Dávid Fia, könyörülj rajtunk!
verso 31
A sokaság azonban rájuk szólt, hogy hallgassanak el, de ők még hangosabban kiáltozták: Uram, Dávid Fia, könyörülj rajtunk!
verso 32
Jézus megállt, megszólította őket, és ezt kérdezte: Mit akartok, mit tegyek veletek?
verso 33
Ők ezt felelték: Uram, nyisd meg a szemünket!
verso 34
Jézus megszánta őket, megérintette szemüket, és azonnal visszanyerték látásukat, és követték őt.
Libros
