Márk evangéliuma
capítulo 3
Jézus szombaton gyógyít
verso 1
Ezután ismét a zsinagógába ment. Volt ott egy sorvadt kezű ember.
verso 2
Figyelték Jézust: vajon meggyógyítja-e szombaton, hogy vádat emelhessenek ellene.
verso 3
Ekkor ezt mondta a sorvadt kezű embernek: Állj ki középre!
verso 4
Hozzájuk pedig így szólt: Szabad-e szombaton jót tenni, vagy rosszat tenni, életet menteni vagy kioltani? De azok hallgattak.
verso 5
Ekkor haragosan végignézett rajtuk, szomorkodva szívük keménysége miatt; majd így szólt ahhoz az emberhez: Nyújtsd ki a kezedet! Az kinyújtotta, és meggyógyult a keze.
verso 6
A farizeusok pedig kimenve, a Heródes-pártiakkal együtt azonnal arról tanácskoztak, hogyan végezzenek vele.
Jézus sok beteget gyógyít a tenger mellett
verso 7
Jézus pedig tanítványaival együtt visszavonult a tengerhez, ahová nagy sokaság követte Galileából, Júdeából
verso 8
és Jeruzsálemből, sőt Idumeából, a Jordánon túlról, Tírusz és Szidón környékéről is nagy sokaság ment hozzá, amikor hallottak arról, milyen nagy dolgokat tett.
verso 9
Jézus pedig szólt tanítványainak, legyen készen számára egy csónak a sokaság miatt, hogy ne tolongjanak körülötte.
verso 10
Mert sokakat meggyógyított, úgyhogy akiknek valami bajuk volt, hozzá tódultak, hogy megérinthessék.
verso 11
Amikor pedig meglátták őt a tisztátalan lelkek, leborultak előtte, és így kiáltoztak: Te vagy az Isten Fia!
verso 12
Ő azonban szigorúan rájuk parancsolt, hogy ne fedjék fel, kicsoda ő.
A tizenkét tanítvány elhívása
verso 13
Azután felment a hegyre, és magához hívta, akiket akart; ők pedig odamentek hozzá.
verso 14
Tizenkettőt pedig, akiket apostoloknak is nevezett, kiválasztott arra, hogy vele legyenek, és azután elküldje őket, hogy hirdessék az igét,
verso 15
és hogy a tőle kapott hatalommal kiűzzék az ördögöket.
verso 16
Kiválasztotta tehát a tizenkettőt: Simont, akinek a Péter nevet adta,
verso 17
Jakabot, Zebedeus fiát és Jánost, Jakab testvérét, akiknek a Boanérgesz nevet adta, ami azt jelenti, mennydörgés fiai;
verso 18
továbbá Andrást és Fülöpöt, Bertalant és Mátét, Tamást és Jakabot, Alfeus fiát, Taddeust és Simont, a Kananeust
verso 19
és Júdás Iskáriótest, aki el is árulta őt.
Jézus rokonainak a szándéka
verso 20
Azután hazament, és ismét összegyűlt a sokaság, úgyhogy ők még enni sem tudtak emiatt.
verso 21
Amikor ezt meghallották a rokonai, odamentek, hogy megfogják őt, mivel azt mondták: megzavarodott.
Jézust Belzebub szövetségesének mondják
verso 22
A Jeruzsálemből érkező írástudók pedig azt mondták, hogy Belzebub van benne, és hogy az ördögök fejedelmével űzi ki az ördögöket.
verso 23
Jézus odahívta őket, és példázatokban szólt hozzájuk: Hogyan űzheti ki a Sátán a Sátánt?
verso 24
Ha egy ország meghasonlik önmagával, nem maradhat fenn az az ország;
verso 25
és ha egy háznép meghasonlik önmagával, az a háznép sem maradhat fenn.
verso 26
Ha tehát a Sátán önmaga ellen támad, és meghasonlik, akkor szintén nem maradhat meg tovább, hanem vége van.
verso 27
Viszont az erős ember házába sem törhet be senki, és nem rabolhatja ki, hacsak előbb meg nem kötözi az erős embert, és akkor kirabolhatja a házát.
verso 28
Bizony mondom nektek, hogy az emberek minden bűne meg fog bocsáttatni, még a káromlások is, bármennyi káromlást is szóljanak,
verso 29
de aki a Szentlelket káromolja, az nem nyer bocsánatot soha, hanem vétkes marad bűne miatt örökké.
→
Zsid 10,29
Jézus igazi rokonai
verso 31
Ekkor megérkeztek anyja és testvérei; kint megállva beküldtek hozzá, és hívatták őt.
verso 32
Sok ember ült körülötte, és azok szóltak neki: Íme, anyád és a testvéreid odakint keresnek téged!
verso 33
De ő így válaszolt nekik: Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?
verso 34
És végignézve a körülötte ülőkön, így szólt: Íme, az én anyám és az én testvéreim.
verso 35
Mert aki Isten akaratát cselekszi, az az én testvérem és az én anyám.
Libros
