A királyok második könyve

capítulo 5


Capítulos:

4 5 7 11 12


verso 1

És Náámán, Arám királyának hadvezére, nagy férfiú volt az ő ura előtt, nagy tekintélyű, mert általa adott az Örökkévaló győzelmet Arámnak; és a férfiú kiváló vitéz volt, de poklos.


verso 2

És az arameusok csapatokban indultak harcba és foglyul ejtettek Izráel országából egy fiatal leányt és ez Náámán felesége előtt mint szolganő foglalatoskodott.


verso 3

Egy ízben szólott úrnőjéhez: Bárha az én uram a próféta elé kerülne, aki Sómrónban van, az megszabadítaná őt poklosságától.


verso 4

És a nő ment és elmondta urának, mondván: Így és ekkép beszélt az Izráel országából való leányzó.


verso 5

És Árám királya így szólt: Indulj el és menj oda, és én levelet fogok küldeni Izráel királyához. És Náámán elment, kezéhez vett tíz talentum ezüstöt, hatezer aranyat és tíz öltözet ruhát.


verso 6

És elvitte Izráel királyához a levelet, amely így szólt: Midőn ez a levél megérkezik hozzád, íme, elküldöttem tehozzád szolgámat Náámánt, gyógyítsd meg poklosságából.


verso 7

És történt, hogy midőn elolvasta Izráel királya a levelet, megszaggatta ruháit és szólott: Vajjon Isten vagyok én, hogy halált és életet osszak, hogy ez hozzám küld, hogy meggyógyítsak egy embert poklosságából? Bizony vegyétek tudomásul és lássátok, hogy csak ürügyet keres ellenem.


verso 8

És történt, midőn meghallotta Elisa, Isten embere, hogy Izráel királya megtépte ruháit, elküldött a királyhoz mondván: Miért tépted meg ruháidat? Jöjjön hozzám, hadd tudja meg, hogy van próféta Izráelben.


verso 9

És Náámán elment lovaival és díszszekerével és megállott Elisa házának ajtaja előtt.


verso 10

És kiküldött hozzá Elisa egy követet, mondván: Menj és fürödj meg hétszer a Jordánban és helyreáll a te tested egészsége és tisztulj meg.


verso 11

De megneheztelt erre Náámán és eltávozott és szólott: Íme, azt gondoltam, sietve jön elém és megáll, hívja Örökkévaló Istene nevét és kezét végighúzza a beteg helyen és megszűnik a poklosság.


verso 12

Hiszen Ámáná és Párpár, Damaszkusz folyói jobbak Izráel összes vizeinél; inkább megfürdök azokban és megtisztulok. És megindult és elment haragban.


verso 13

És odaléptek hozzá szolgái és beszéltek vele és mondták: Atyám, nagy dolgot mondott a próféta tenéked, talán jobb volna, ha megtennéd, annál inkább, mert azt mondta néked: Fürödj meg és tisztulj meg.


verso 14

Erre Náámán leszállt és alámerült a Jordán vizében hétszer, Isten emberének szava szerint. És visszatért testének épsége, olyan üde volt, mint egy fiatal gyermek teste és teljesen megtisztult.


verso 15

És visszatért Isten emberéhez ő és egész tábora és bement és megállott előtte és szólott: Íme, most már tudom, hogy nincs Isten az egész földön sehol másutt, csak Izráelben és most kérlek, fogadj el egy kis áldást a te szolgádtól.


verso 16

És szólott Elisa: Él az Isten, akinek színe előtt állottam, nem fogadok el semmit. És amaz kérlelte, hogy fogadja el, de a próféta ellenállott.


verso 17

És szólt Náámán: Ha már nem, engedd meg szolgádnak, hogy innen földet vihessen oltáremelésre, amennyit egy öszvérpár elbír, mert a te szolgád nem fog többé se égő, se vágóáldozatot bemutatni más isteneknek, csak az Örökkévalónak.


verso 18

Csak egyet bocsásson meg az Örökkévaló a te szolgádnak: midőn az én királyom bemegy Rimmón templomába, hogy ott leboruljon és ő karomra támaszkodik és én kénytelen vagyok leborulni Rimmón házában, ezt bocsássa meg az Örökkévaló a te szolgádnak.


verso 19

És szólt hozzá a próféta: Menj békében. És eltávozott tőle egy kis dűlőföld jártányira.

Capítulos:


Libros