capitolul 25
Sedékiás uralkodásának 9. évében, a 10. hónap 10. napján eljött Nabukodonozor, Babilon királya egész haderejével Jeruzsálem ellen. Tábort ütött vele szemben, és ostromfalat épített körülötte,
a város pedig ostrom alatt állt Sedékiás király 11. évéig.
A 4. hónap 9. napjára súlyossá vált az éhínség a városban, és az ország népének nem volt élelme.
A város falát áttörték, és az összes katona elmenekült éjjel a kettős fal közötti kapun át, a király kertjének közelében, miközben a káldeusok körbevették a várost. A király pedig elment az Araba felé vezető úton.
De a káldeus sereg üldözőbe vette a királyt, és utolérték őt Jerikó kietlen síkságán, a csapatai pedig mind elhagyták és szétszéledtek.
Aztán elfogták a királyt, elvitték őt Babilon királyához Riblába, és ítéletet hoztak felette.
Sedékiás fiait legyilkolták a szeme láttára, Nabukodonozor pedig megvakította Sedékiást, rézbilincsbe verte, és elvitte Babilonba.
Az 5. hónap 7. napján, vagyis Nabukodonozor királynak, Babilon királyának a 19. évében, eljött Jeruzsálemhez Nebuzáradán, az őrség parancsnoka, Babilon királyának szolgája.
Felégette Jehova házát, a király házát és Jeruzsálem összes házát. Az előkelő emberek házát is mind felégette.
A Jeruzsálemet körülvevő falakat pedig lerombolta a káldeusok egész serege, mely az őrség parancsnokával volt.
Nebuzáradán, az őrség parancsnoka száműzetésbe hurcolta a városban megmaradt népet, az átpártolókat, akik Babilon királya mellé álltak, valamint a lakosság maradékát.
De az ország legszegényebb emberei közül otthagyott némelyeket vincellérnek és kényszermunkásnak.
A káldeusok darabokra törték Jehova házának rézoszlopait, valamint a réztengert és a szállítókocsikat, amelyek Jehova házában voltak, a rezet pedig elvitték Babilonba.
Elvitték a templomi szolgálatban használt vödröket, lapátokat, koppantókat, poharakat, és az összes rézeszközt is.
Az őrség parancsnoka elvitte a tűztartókat és a tálakat, amelyek valódi aranyból, illetve ezüstből voltak.
Ami a két oszlopot, a tengert és a szállítókocsikat illeti, amelyeket Salamon készített Jehova háza számára, lehetetlen volt meghatározni mindezen eszközök rezének súlyát.
Egy-egy oszlop 18 könyök magas volt, és a rajta levő oszlopfő rézből volt. Az oszlopfő 3 könyök magas volt, és az oszlopfőn körben elhelyezkedő hálóminta és a gránátalmák mind rézből voltak. A második oszlop és annak hálómintája is ilyen volt.
Az őrség parancsnoka elvitte Seráját, a főpapot, Sofóniást, a másodpapot, és a három kapuőrt is.
A városból elvitt egy udvari tisztviselőt, aki a katonák parancsnoka volt, a király 5 személyes tanácsadóját, akiket a városban találtak, ezenkívül a hadsereg vezérének titkárát, aki az ország népét sorozta, és 60 férfit a köznépből, akiket még a városban találtak.
Nebuzáradán, az őrség parancsnoka tehát fogta, és elvitte őket Babilon királyához Riblába.
Babilon királya pedig lesújtott rájuk, és megölte őket Riblában, Hamát földjén. Így ment Júda száműzetésbe a földjéről.
Babilon királya, Nabukodonozor kinevezte Gedáliát, Sáfán fiának, Ahikámnak a fiát a nép fölé, amelyet Júda földjén hátrahagyott.
Amikor a hadsereg vezérei és az embereik meghallották, hogy Babilon királya Gedáliát nevezte ki, azonnal elmentek Gedáliához Micpába. Ezek a következők voltak: Izmael, Netánia fia, Johanán, Kárea fia, Serája, a netófai Tánhumet fia, és Jaazánja, a maákátinak a fia, meg az embereik.
Gedália megesküdött nekik és az embereiknek, és így szólt hozzájuk: „Ne féljetek attól, hogy a káldeusok szolgái legyetek. Lakjatok az országban, és szolgáljátok Babilon királyát. Akkor jól lesz dolgotok.”
A 7. hónapban eljött Izmael, Elisáma fiának, Netániának a fia, aki a királyi családból való volt, és vele tartott 10 férfi is. Lesújtottak Gedáliára, és az meghalt, ugyanígy azokra a zsidókra és káldeusokra is, akik vele voltak Micpában.
Azután az egész nép, kicsitől fogva nagyig, beleértve a hadsereg vezéreit is, elmenekült Egyiptomba, mert félt a káldeusoktól.
Joákin, Júda királya száműzetésének a 37. évében, a 12. hónap 27. napján Babilon királya, Evil-Merodák a királlyá válásának évében szabadon engedte Joákint, Júda királyát a börtönből.
Kedvesen bánt vele, és magasabb rangra emelte, mint azokat a királyokat, akik ott voltak nála Babilonban.
Joákin le is vetette rabruháit, és rendszeresen a király asztalánál evett, élete minden napján.
A király gondoskodott a mindennapi élelmezéséről egész életén át.
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly