Az örömhír Lukács szerint

capitolul 5


Capitole:


versetul 1

Történt, hogy mialatt ő a Genezáret tó partján állott, az Isten igéjét hallgató tömeg hozzányomult.


versetul 2

Jézus meg­látta, hogy két hajó áll a part mellett, míg halászaik tőlük távolabb mentek, s hálóikat mosogatták.


versetul 3

Jézus belépett hát a hajók közül az egyikbe, amely Simoné volt és megkérte, hogy evezzen a földtől kissé beljebb, aztán leült, és a hajóból tanította a tömeget.


versetul 4

Mikor megszűnt beszélni, így szólt Simonhoz: „Evezzetek a mélyre, s bocsássátok le hálóitokat fogásra!”


versetul 5

„Mester – felelte Simon –, egész éjen át fáradtunk és semmit sem fogtunk, de a te szódra lebocsátom a hálókat.”


versetul 6

Mikor megtették, nagy tömeg halat zártak össze, úgyhogy hálóik szaka­doztak.


versetul 7

Intettek a másik hajóban levő társaiknak, hogy jöjjenek oda, és együtt fogjanak a háló kivonásához. Azok oda is mentek, és mindkét hajót megtöltötték, úgyhogy azok süllyedeztek.


versetul 8

Mikor Simon Péter ezt látta, Jézus térdéhez esett, és így szólt: „Eredj el tőlem Uram, én vétkes ember vagyok.”


versetul 9

A halfogás miatt ugyanis, melyet tettek, döbbenet ült reá, és az összes vele levőkre,


versetul 10

Éppen úgy Zebedeus fiaira, Jakabra és Jánosra is, kik Simonnal társas viszonyban voltak. „Ne félj – szólott azután Jézus Simonhoz. Mostantól kezdve élő embereket fogsz.”


versetul 11

Amikor a parthoz vitték a hajókat, mindent elhagytak, s követték őt.


versetul 12

Történt, hogy mialatt egyik városban tartózkodott, egy férfi ment hozzá, kit elborított a poklosság. Amikor Jézust meglátta, arcra borult, és úgy könyörgött hozzá: „Uram, hatalmadban áll, hogy ha akarod, megtisztíts engem.”


versetul 13

Ő kinyújtotta kezét, megérintette és így szólt: „Akarom. Tisztulj meg!” S a poklosság azonnal elhagyta.


versetul 14

Aztán megparancsolta neki, hogy senkinek ne szóljon. – „Hanem eredj el, mutasd meg magadat a papnak és vidd fel tisztulásodért az ajándékot, ahogy Mózes elrendelte, tanúságtételül nekik.”


versetul 15

De csak annál jobban szétment a hír felőle, úgyhogy nagy tömeg gyűlt össze, hogy hallgas­sák, és erőtlenségeikből orvoslást nyerjenek.


versetul 16

Ő meg visszavonult a pusztákba és imádkozott.


versetul 17

Egyik napon történt, hogy amikor tanított, fari­zeusok és törvénytudók is ültek hallgatói között, akik Galilea, Júdea és Jeruzsálem összes falvaiból jöttek. Az Úrnak hatalma volt vele, hogy gyógyítson.


versetul 18

Egyszer csak férfiak egy embert hoztak nyugágyon, aki gutaütött volt, igyekeztek bevinni, és eléje helyezni.


versetul 19

Mivel azonban a tömeg miatt nem találták a módját, hogy hogyan vigyék be, felhágtak a háztetőre, s a cserepeken keresztül eresztették alá fekhelyével együtt Jézus elé a középre.


versetul 20

Mikor ő hitüket meglátta, így szólt: „Ember, vétkeidet megbocsátották.”


versetul 21

Az írástudók és farizeusok fontolgatni kezdték: „Ki ez, hogy káromlásokat szól? Kinek van hatalma vétkeket elengedni, ha nem egyedül Istennek?”


versetul 22

Jézus, miután fontolgatásaikra rálátott, megszólította őket: „Mit fontolgattok szívetekben?


versetul 23

Mi kerül kevesebb fáradtságba: Azt mondani-é, vétkeidet meg­bocsátották, vagy ezt mondani: Kelj fel és járj?


versetul 24

Hogy azonban megtudjátok, hogy az ember Fiának felhatal­mazása van arra, hogy a földön vétkeket megbocsásson, – így szólt a gutaütötthöz: Hozzád szólok, kelj fel, fogd fekhelyedet, és eredj haza!”


versetul 25

Erre az azonnal a szemük láttára felkelt, felemelte, amin feküdt, és Istent dicsőítve házába ment.


versetul 26

Mindannyian önkívületbe jutottak, di­csőítették Istent, és félelemmel telten így szóltak: „Ma hihetetlen dolgot láttunk.”


versetul 27

Ezek után kiment, szemügyre vett egy Lévi nevű vámszedőt, amint a vámnál ült, s azt megszólította: „Kövess engem!”


versetul 28

Lévi mindent elhagyott, fölkelt és követte őt.


versetul 29

Majd nagy vendégséget rendezett neki otthonában. Vámszedőknek és egyebeknek nagy tömege dőlt velük együtt asztalhoz.


versetul 30

A farizeusok és írástudóik zúgolódva szóltak tanítványainak: „Miért esztek és isztok a vámszedőkkel és vétkezőkkel együtt?”


versetul 31

Jézus ezt felelte nekik: „Az egészségeseknek nincs szükségük orvos­ra, csak azoknak, akik rosszul vannak.


versetul 32

Nem azért jöttem, hogy igazságosokat, hanem hogy vétkezőket hívjak, hogy más felismerésre térjenek.”


versetul 33

Azok meg így szóltak hozzá: „János tanítványai sűrűn böjtölnek, s végeznek könyörgéseket, ugyanúgy a farizeusok tanítványai is, de a tieid esznek és isznak.”


versetul 34

Jézus ezt felelte nekik: „Nem kényszeríthetitek a násznépet, hogy azalatt böjtöljenek, amíg a vőlegény velük van.


versetul 35

Jöhetnek napok, amikor a vőlegényt elveszik tőlük. Akkor majd, azokban a napokban böjtölni fognak.”


versetul 36

Példázatot is mondott nekik arról, hogy: „senki sem told új köpenyből lehasított foltot ócska köpenyhez. S ha mégis megteszi, az újat is széthasítja, s az ócskához mégsem illik az újból vett folt.


versetul 37

Új bort sem tölt senki ócska tömlőkbe. S ha mégis, az új bor szétszakítja a tömlőket, maga kiömlik, a tömlők is elvesznek.


versetul 38

Hanem új bort új tömlőkbe kell tölteni.


versetul 39

Ám senki sem akar újat, ha ót ihatik, mert azt mondja: Jó ízű az ó.”

Capitole:


Cărți