Pál második levele korinthusiakhoz

capitolul 11


Capitole:


versetul 1

Bárcsak tőlem is elviselnétek valami kis esztelenséget. De hiszen el is viseltek.


versetul 2

Mert Isten buzgóságával buzgólkodom értetek. Mert egy férfival jegyeztelek el titeket, hogy majd szent, tiszta szűzként állítsalak benneteket a Krisztus mellé.


versetul 3

Félek azonban, hogy mint ahogy a kígyó csalárdságával rászedte Évát, a ti szándékaitokat is megrontja azzal, hogy eltérít titeket a Krisztus iránt való őszinteségtől és tisztaságtól.


versetul 4

Mert ha egy jövevény más Jézust hirdet, akit mi nem hirdettünk, vagy más szellemet kaptok, akit nem kaptatok, vagy más örömüzenetet, melyet nem fogadtatok el, szépen elviselitek.


versetul 5

Úgy számítom, hogy semmivel sem vagyok hátrább a fő-főapostoloknál.


versetul 6

Ha pedig járatlan vagyok is a beszédben, de nem az ismeretben, sőt azt közöttetek minden tekintetben és mindenben nyilvánvalóvá is tettük.


versetul 7

Vagy vétket követtem el, mikor megaláztam magam, hogy ti felemelkedjetek, hogy ingyen hirdettem nektek az Isten örömüzenetét?


versetul 8

Más egyházakat kifosztottam, zsoldot fogadván el, hogy titeket szolgálhassalak.


versetul 9

Mikor nálatok voltam és szükséget szenvedtem, senkinek sem voltam terhére. Hiányomat azok a testvérek töltötték be, akik Macedóniából érkeztek. Mindenben megtartottam és meg fogom tartani, hogy ne legyek nektek terhes.


versetul 10

A Krisztus igazsága bennem, hogy ezt a dicsekvésemet Ahája vidékein nem fogják elhallgattatni.


versetul 11

Miért? Mert nem szeretlek titeket? Isten tudja.


versetul 12

Amit teszek, tenni is fogom, hogy elvágjam az alkalmat az alkalomkeresőktől, hogy mialatt dicsekesznek, olyanoknak tűnjenek fel, amilyenek mi vagyunk.


versetul 13

Hamis apostolok, cselszövő munkások az ilyenek, kik a Krisztus apostolaihoz hasonlóvá változtatják a külsejüket.


versetul 14

Nem is csoda. Hiszen még maga a sátán is a világosság angyalának képére változik át.


versetul 15

Nem nagy dolog hát, ha kiszolgálói is olyanokra változtatják át magukat, mintha az igazságosság szolgái volnának. Ezeknek vége meg fog felelni tetteiknek.


versetul 16

Újra mondom, senki se tartson engem esztelennek. Ha pedig mégis annak vélnétek, akkor esztelenként fogadjatok el, hogy egy kicsit én is dicsekedhessem.


versetul 17

Amit beszélek, nem az Úr módján beszélem, hanem mintegy bolondul, ha már a dicsekvésre vállalkoztam.


versetul 18

Miután sokan dicsekednek hús módjára, dicsekszem én is.


versetul 19

Okos létetekre ugyanis szívesen elviselitek a bolondokat.


versetul 20

Elviselitek, ha valaki titeket rabszolgává tesz, ha felzabál, ha valaki fülön ragad titeket, ha valaki fölétek emelkedik, ha valaki arcul ver titeket.


versetul 21

Megszégyenítésül mondom, minthogy mi magunk erőtlenségben élünk. Abban azonban, ami némelyeket merészségre csábít – esztelenül szólok – én is merész vagyok.


versetul 22

Héberek ők? Én is. Izráeliták? Én is. Ábrahám magva? Én is.


versetul 23

A Krisztus szolgái? Eszemen kívül mondom: Sokkal inkább én. Az voltam bőségesebben fáradozásokban, bőségesebben a börtönökben, túláradóan megbotoztatásokban, az voltam sokszor halálos veszedelmekben.


versetul 24

A zsidóktól ötször kaptam egy híján negyvenet,


versetul 25

háromszor megvesszőztek, egyszer megköveztek, háromszor hajótörött voltam, egy éjen és napon a mély vízen hánykódtam.


versetul 26

Az voltam sokszor utazásokkal, folyók veszedelmeivel, rablók veszedelmeivel, saját fajom részéről érő veszedelmekkel, nemzetektől támasztott veszedelmekkel, városban keletkező veszedelmekkel, sivatagban érő veszedelmekkel, tengeri veszedelmekkel, hamis testvérek közt támadó veszedelmekkel,


versetul 27

fáradsággal és vesződéssel, sokszoros virrasztással, éhezéssel és szomjazással, sokszoros böjtöléssel, hidegben és meztelenséggel,


versetul 28

nem számítva mindennapi megtámadtatásomat, az összes eklézsiákért viselt gondot.


versetul 29

Ki volna erőtelen, hogy én ne élnék erőtelenségben?! Ki gyötrődnék tőrbe jutva, hogy én nem égnék?


versetul 30

Ha dicsekednem kell, erőtlenségeimmel fogok dicsekedni.


versetul 31

Az Úrnak, Jézusnak Istene és Atyja, ki áldott az örök korokig, tudja, hogy nem hazudom.


versetul 32

Damaszkuszban Aretász király helytartója őriztette a damaszkusziak városát, hogy engem elfoghasson,


versetul 33

és ablakból gyümölcskosárba eresztettek alá a falon, úgy menekültem ki a kezéből.

Capitole:


Cărți