Pál második levele korinthusiakhoz

capitolul 8


Capitole:


versetul 1

Hadd ismertessem meg veletek testvéreim azt a kegyelmet, melyet Isten Macedónia egyházainak adott,


versetul 2

hogy a nyomorúság sok próbatétele között túláradó örömüket és mélységes szegénységüket őszinteségük gazdagsággá sokasította,


versetul 3

mert tanúja vagyok, hogy képességükhöz mérten, sőt képességükön felül is adakoztak, önként.


versetul 4

Sok kérleléssel könyörögve kérték tőlünk azt a kegyelmet, hogy a szentek kiszolgálásában közösséget vállalhassanak.


versetul 5

De nemcsak annyit tettek, amennyit reméltünk, hanem még magukat is odaadták először az Úrnak, azután Isten akaratával nekünk is,


versetul 6

úgyhogy kérlelnünk kellett Tituszt, hogy ahogyan korábban elkezdte, úgy juttassa befejezéshez is a rátok vonatkozólag adott kegyelmet.


versetul 7

Arra kérlek azonban titeket, hogy amiképpen minden bőségben jelentkezik nálatok: hit, szó, megismerés, mindenféle serénység, tőlünk felétek áradó szeretet, a jótékonyságnak ebben a kegyelmében is bőségetek legyen.


versetul 8

Nem parancsként mondom, hanem azért, hogy mások buzgóságán át a ti szereteteteknek valódiságát is kipróbáljam.


versetul 9

Hiszen ismeritek a mi Urunknak, a Krisztus Jézusnak kegyelmét, hogy gazdag lévén, értetek szegénnyé lett, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok.


versetul 10

Véleményt is nyilvánítok e dologban: Nektek magatoknak van hasznotok belőle, akik nemcsak a cselekvést, hanem az akarást is már előbb, már tavaly óta elkezdtétek.


versetul 11

Most pedig fejezzétek be a cselekvést is, hogy amekkora készségetek volt az akarásra, a befejezés is abból legyen, amitek van.


versetul 12

Mert ha a készség megvan, az annak mértékében kedves, ami van, és nem annak mértékében, ami nincs.


versetul 13

Ne úgy legyen, hogy míg másoknak könnyebbségük támad, nektek nyomor, hanem egyenlően legyen.


versetul 14

A mostani időben a ti bőségetek egészítse ki amazok hiányát, hogy azután azok bősége pótolja a ti hiányotokat, hogy egyenlőség legyen,


versetul 15

aszerint amint írva van: „Annak, aki sokat gyűjtött, nem volt többje, s aki keveset gyűjtött, nem volt kevesebbje.”


versetul 16

Hála legyen Istennek, hogy Titusz szívébe értetek ugyanazt a buzgalmat adta,


versetul 17

mert elfogadta ugyan a bátorítást, de mivel ennél még nagyobb volt benne a buzgalom, önként ment el hozzátok.


versetul 18

Vele küldöttük el a testvért is, akit az örömüzenettel kapcsolatban szerte az összes eklézsiák magasztalnak.


versetul 19

De nemcsak ennyi történt, hanem az eklézsiák utazó társunkká választották őt ennek a kegyelemnek szolgálatában, melyet mi magának az Úrnak dicsőségére és a mi buzgóságunk kimutatására végzünk,


versetul 20

ezzel el akarjuk kerülni, hogy szolgálatunknak ezért az érett gyümölcséért bárki is gyalázhasson bennünket.


versetul 21

Mert nemcsak az Úr előtt, hanem az emberek előtt is gondunk van a jó hírre.


versetul 22

Velük együtt küldtük testvérünket is, kinek buzgalmát sokszor sok esetben kipróbáltuk, de most még nagyobbnak találtuk az irántatok való nagy bizodalom következtében.


versetul 23

Akár Tituszról van hát szó, vele közösségben élek, ti felétek pedig munkatársam ő, akár testvéreinkről, ők az eklézsiák apostolai, a Krisztus dicsőségére.


versetul 24

Adjátok az ő irányukban bizonyítékát a ti szereteteteknek és a mi veletek való dicsekedésünknek az egyházak színe előtt.

Capitole:


Cărți