Salmo 141
Dávid zsoltára. Hozzád kiáltok, Uram, siess segítségemre, figyelj szavamra, ha kiáltok hozzád!
Jusson eléd imádságom mint illatáldozat, imára emelt kezem mint esti áldozat!
Uram, tégy zárat a számra, őrizd ajkaim nyílását!
Ne engedd, hogy szívem rosszra hajoljon, hogy bűnös dolgot műveljek a gonosztevőkkel együtt; finom falatjaikból nem akarok enni.
És ha majd bíráik a sziklafalon letaszítják őket, akkor értik meg, milyen szépek voltak mondásaim.
Mint amikor barázdát hasítanak a földön, úgy szórják csontjaikat a sír szájába.
De én rád tekintek, én Uram, Uram! Hozzád menekülök, ne vedd el életemet!
Őrizz meg a tőrtől, amelyet nekem vetettek, a gonosztevők csapdáitól!
A bűnösök beleesnek saját hálójukba, én pedig elkerülöm azt.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150