A Zsoltárok könyve
Salmo 104
A teremtő és megtartó Isten
verso 1
Áldjad, lelkem, az Urat! Uram, Istenem, igen nagy vagy, fenségbe és méltóságba öltöztél,
verso 3
palotáját a vizek fölé építette, a felhőket tette kocsijává, szelek szárnyán jár.
→
Zsolt 18,11
verso 5
Szilárd alapokra helyezte a földet, hogy soha meg ne inogjon.
verso 6
Mély vizekkel borítottad be, mint valami öltözettel, a hegyeken is állt a víz.
→
1Móz 1,9
verso 7
Dorgálásodra lefutottak, mennydörgő szavadra elszéledtek.
verso 8
A hegyek fölemelkedtek, a völgyek lesüllyedtek oda, ahol helyet készítettél nekik.
verso 10
Te fakasztasz forrásokat a völgyekben, hogy folydogáljanak a hegyek között.
verso 11
Megitatnak minden mezei vadat, a vadszamarak csillapíthatják szomjukat.
verso 12
Fölöttük laknak az égi madarak, sűrű lombok között énekelnek.
verso 13
Megöntözöd onnan fentről a hegyeket, alkotásaid gyümölcsével jól tartod a földet.
→
Jób 38,25
verso 14
Füvet sarjasztasz az állatoknak, növényeket a földművelő embernek, hogy kenyeret termeljen a földből,
verso 15
és bort, amely felvidítja az ember szívét, és ragyogóbbá teszi arcát az olajnál, a kenyér pedig erősíti az ember szívét.
verso 16
Jóllaknak az Úr fái is, a Libánon cédrusai, melyeket ő ültetett,
verso 17
ahol fészket raknak a madarak, és a ciprusfákon gólya lakik.
verso 18
A magas hegyeken a zergék, a sziklákon a mormoták találnak búvóhelyet.
verso 19
Te alkottad a holdat, hogy jelezze az ünnepeket, és a napot, amely ismeri pályáját.
→
1Móz 1,14
verso 20
Ha sötétséget támasztasz, éjszaka lesz, amikor nyüzsög az erdő mindenféle vadja,
verso 21
az oroszlánok zsákmányért ordítanak, Istentől követelve eledelt.
verso 22
Ha felragyog a nap, visszahúzódnak, és tanyáikon heverésznek.
verso 23
Az ember munkába indul, és dolgozik egészen estig.
verso 24
Milyen nagy alkotásaidnak száma, Uram! Valamennyit bölcsen alkottad, tele van a föld teremtményeiddel.
verso 25
Ott van a nagy és széles tenger! Számtalan lény nyüzsög benne: kisebb és nagyobb állatok.
verso 26
Ott járnak a hajók, és a Leviatán, amelyet azért formáltál, hogy játszadozzál vele.
→
Jób 40,25
verso 28
Ha adsz nekik, szedegetnek, ha bőkezű vagy, jóllaknak javaiddal.
verso 29
Ha elrejted orcádat, megrémülnek, ha elveszed lelküket, kimúlnak, és ismét porrá lesznek.
→
Jób 34,14
verso 30
Ha kiárasztod lelkedet, új teremtmények keletkeznek, és megújítod a termőföldeket.
verso 31
Dicsőség legyen az Úrnak örökké! Örüljön alkotásainak az Úr!
verso 32
Tekintetétől reszket a föld, érintésétől füstölögnek a hegyek.
verso 33
Éneklek az Úrnak, amíg élek, zsoltárt zengek Istenemnek, amíg csak leszek.
verso 34
Legyen kedves előtte fohászkodásom! Én örvendezem az Úr előtt.
verso 35
Vesszenek ki a földről a vétkesek, ne legyenek többé bűnösök! Áldjad, én lelkem, az Urat! Dicsérjétek az Urat!
Libros
