János evangéliuma
capítulo 4
Jézus és a samáriai asszony
verso 1
Amikor pedig megtudta Jézus, hogy a farizeusok meghallották, hogy ő több tanítványt szerez és keresztel, mint János –
verso 2
bár maga Jézus nem keresztelt, hanem a tanítványai –,
verso 3
elhagyta Júdeát, és elment ismét Galileába.
verso 4
Samárián kellett pedig átmennie,
verso 5
és így jutott el Samária egyik városához, amelynek Sikár volt a neve. Ez közel volt ahhoz a birtokhoz, amelyet Jákób adott fiának, Józsefnek.
→
1Móz 33,18;
Józs 24,32
verso 6
Ott volt Jákób forrása. Jézus az úttól elfáradva leült a forrásnál; az idő délfelé járt.
verso 7
Egy samáriai asszony jött vizet meríteni. Jézus így szólt hozzá: Adj innom!
verso 8
Tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek.
verso 9
A samáriai asszony ezt mondta: Hogyan? Te zsidó létedre tőlem kérsz inni, mikor én samáriai vagyok? Mert a zsidók nem érintkeztek a samáriaiakkal.
→
Ezsd 4,1
verso 10
Jézus így válaszolt: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki így szól hozzád: Adj innom! – te kértél volna tőle, és ő adott volna neked élő vizet.
→
Jn 7,37;
Jel 21,6
verso 11
Az asszony így szólt hozzá: Uram, merítőedényed sincs, a kút is mély, honnan vennéd az élő vizet?
verso 12
Talán nagyobb vagy te atyánknál, Jákóbnál, aki ezt a kutat adta nekünk, és aki maga is ebből ivott, sőt fiai és jószágai is?
verso 13
Jézus így válaszolt neki: Aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik,
verso 14
de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne.
→
Jn 7,37;
Ézs 49,10;
Ézs 55,1
verso 15
Az asszony erre ezt mondta: Uram, add nekem azt a vizet, hogy ne szomjazzam meg, és ne kelljen idejárnom meríteni.
verso 16
Jézus így szólt hozzá: Menj el, hívd a férjedet, és jöjj vissza!
verso 17
Az asszony így válaszolt: Nincs férjem. Jézus erre ezt mondta: Jól mondtad, hogy férjed nincs,
verso 18
mert öt férjed volt, és akivel most élsz, nem férjed: ebben igazat mondtál.
verso 19
Az asszony így felelt: Uram, látom, hogy próféta vagy.
verso 20
A mi atyáink ezen a hegyen imádták Istent, ti pedig azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, ahol Istent imádni kell.
→
5Móz 12,5;
Zsolt 122
verso 21
Jézus így válaszolt: Higgy nekem, asszony, hogy eljön az óra, amikor nem ezen a hegyen, nem is Jeruzsálemben imádjátok az Atyát.
→
Mal 1,11
verso 22
Ti azt imádjátok, akit nem ismertek, mi azt imádjuk, akit ismerünk, mert az üdvösség a zsidók közül támad.
→
2Kir 17,29;
Ézs 2,3
verso 23
De eljön az óra, és az most van, amikor igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát, mert az Atya is ilyen imádókat keres.
verso 24
Az Isten Lélek, és akik imádják őt, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk.
verso 25
Az asszony így felelt: Tudom, hogy eljön a Messiás, akit Krisztusnak neveznek, és amikor eljön, kijelent nekünk mindent.
verso 26
Jézus ezt mondta neki: Én vagyok az, aki veled beszélek.
verso 27
Ekkor megérkeztek a tanítványai, és csodálkoztak azon, hogy asszonnyal beszél, mégsem mondta egyikük sem: Mit akarsz tőle? Miért beszélgetsz vele?
verso 28
Az asszony pedig otthagyta korsóját, elment a városba, és szólt az embereknek:
verso 29
Jöjjetek, lássátok azt az embert, aki megmondott nekem mindent, amit tettem: vajon nem ő a Krisztus?
verso 30
Erre azok elindultak a városból, és kimentek hozzá.
verso 31
Közben kérték őt a tanítványai: Mester, egyél!
verso 32
Ő pedig azt mondta nekik: Nekem van mit ennem, amiről ti nem tudtok.
verso 33
A tanítványok egymást kérdezgették: Valaki talán hozott neki enni?
verso 34
Jézus ezt mondta nekik: Az én eledelem az, hogy teljesítsem annak akaratát, aki elküldött engem, és bevégezzem az ő munkáját.
→
Mt 4,4;
Jn 19,30
verso 35
Vajon nem ti magatok mondjátok-e, hogy még négy hónap, és jön az aratás? Íme, mondom nektek: emeljétek fel a szemeteket, és lássátok meg, hogy a mezők már fehérek az aratásra.
verso 36
Az arató jutalmat kap, és begyűjti a termést az örök életre, hogy együtt örüljön a vető és az arató.
verso 37
Mert abban igaza van a mondásnak, hogy más a vető, és más az arató.
verso 38
Én elküldtelek titeket, hogy azt arassátok, amiért nem ti fáradtatok: mások fáradoztak érte, ti pedig az ő munkájukba álltatok be.
verso 39
Abból a városból pedig a samáriaiak közül sokan hittek benne az asszony szava miatt, aki így tanúskodott: Megmondott nekem mindent, amit tettem.
verso 40
Amikor tehát a samáriaiak Jézushoz értek, kérték őt, hogy maradjon náluk. És ott maradt két napig.
verso 41
Az ő szavának sokkal többen hittek,
verso 42
az asszonynak pedig meg is mondták: Már nem a te beszédedért hiszünk, hanem mert magunk hallottuk és tudjuk, hogy valóban ő a világ üdvözítője.
→
1Jn 4,14
Jézus újra Galileában
verso 43
Két nap múlva pedig elment onnan Galileába,
verso 44
bár maga Jézus tett bizonyságot arról, hogy nincs becsülete a prófétának a saját hazájában.
verso 45
Mégis, amikor Galileába érkezett, befogadták őt azok a galileaiak, akik látták mindazt, amit Jeruzsálemben tett az ünnepen, mivel ők is ott voltak.
Jézus meggyógyítja a kapernaumi királyi tisztviselő gyermekét
verso 46
Azután ismét a galileai Kánába ment, ahol a vizet borrá változtatta. Kapernaumban pedig volt egy királyi tisztviselő, akinek betegen feküdt a fia.
verso 47
Amikor meghallotta, hogy Jézus megérkezett Júdeából Galileába, elment hozzá, és kérte, hogy jöjjön, és gyógyítsa meg a fiát, mert halálán van.
verso 48
Erre Jézus ezt mondta neki: Ha nem láttok jeleket és csodákat, nem hisztek.
→
1Kor 1,22
verso 49
A királyi tisztviselő kérte őt: Uram, jöjj, mielőtt meghal a gyermekem!
verso 50
Jézus így válaszolt: Menj el, a te fiad él! Hitt az ember a szónak, amelyet Jézus mondott neki, és elindult.
verso 51
Még hazafelé tartott, amikor szembejöttek vele a szolgái a hírrel, hogy a gyermeke él.
verso 52
Ekkor megkérdezte tőlük, hány órakor lett jobban. Ezt mondták neki: Tegnap délután egy órakor hagyta el a láz.
verso 53
Megértette tehát az apa, hogy abban az órában történt ez, amikor ezt mondta neki Jézus: A te fiad él. És hitt ő, valamint egész háza népe.
verso 54
Ezt pedig második jelként tette Jézus, miután megérkezett Júdeából Galileába.
Libros
