Numeri
capítulo 16
verso 1
Pártot ütött Kórach, Jichár fia, Kehát fia, Lévi fia és Dátán és Abirám, Eliáb fiai és Ón, Pelet fia, Reúbén fiai,
verso 2
és odaállottak Mózes elé és még férfiak, Izráel fiai közül kétszázötvenen, a község fejedelmei, a gyülekezetbe hivottak, jónevű férfiak.
verso 3
Összegyülekeztek Mózes és Áron ellen és mondták nekik: Ez elég legyen nektek! Mert hisz az egész község, mindannyian szentek és közöttük van az Örökkévaló; miért emelkedtek hát ti az Örökkévaló gyülekezete fölé?
verso 4
És hallotta Mózes és leborult arcára,
verso 5
és szólt Kórachhoz és az ő egész csapatához, mondván: Reggel majd megismerteti az Örökkévaló azt, ki az övé és aki szent, azt közeledni engedi magához és akit kiválaszt, azt közeledni engedi magához.
verso 6
Ezt tegyétek: vegyetek magatokhoz serpenyőket, Kórach és egész csapata;
verso 7
tegyetek beléjük tüzet és tegyetek rájuk füstölőszert az Örökkévaló színe előtt holnap, és lészen, hogy az a férfiú, akit kiválaszt az Örökkévaló, az lesz a szent. Ez elég legyen nektek, Lévi fiai!
verso 8
És mondta Mózes Kórachnak: Halljátok, Lévi fiai!
verso 9
Kevés-e nektek, hogy Izráel Istene elkülönített benneteket Izráel községéből, hogy közelebb hozzon benneteket magához, hogy végezzétek az Örökkévaló hajlékának szolgálatát és hogy álljatok a község előtt, hogy szolgálatukat végezzétek,
verso 10
és hogy közelebb hozott téged és minden testvéredet, Lévi fiait veled együtt, még a papságot is kívánjátok?
verso 11
Ezért te és egész csapatod, akik össze sereglettek az Örökkévaló ellen, és Áron, ki ő, hogy zúgolódtok ellene?
verso 12
És Mózes elküldött, hogy hívják Dátánt és Abirámot, Eliáb fiait, de ők azt mondták: Nem megyünk föl!
verso 13
Nem elég-e, hogy fölhoztál bennünket egy tejjel-mézzel folyó országból, hogy megölj bennünket a sivatagban, hogy még úrnak is föltolod magadat fölöttünk?
verso 14
Nem is tejjel-mézzel folyó országba vittél bennünket és nem adtál nekünk mező- és szőlőbirtokot; vajjon ezeknek a férfiaknak szemét akarod-e kiszúrni? Nem megyünk föl!
verso 15
És nagyon megharagudott Mózes és szólt az Örökkévalóhoz: Ne fordulj áldozatuk felé! Egynek a szamarát sem vettem el közülök és nem bántam rosszul eggyel sem közülök!
verso 16
És mondta Mózes Kórachnak: Legyetek Te és egész községed az Örökkévaló színe előtt, te és ők és Áron holnap
verso 17
és vegye mindegyik serpenyőjét, tegyen rá füstölőszert és vigyétek az Örökkévaló színe elé, mindegyik a maga serpenyőjét, kétszázötven serpenyőt; te is, és Áron is, mindegyik a maga serpenyőjét.
verso 18
És vette mindegyik a maga serpenyőjét és tett reá tüzet és hintett reá füstölőszert; és ott álltak a találkozás sátrának bejáratánál Mózes meg Áron.
verso 19
És egybegyüjtötte ellenük Kórach az egész községet a találkozás sátrának bejáratához és az Örökkévaló dicsősége megjelent az egész községnek.
verso 20
És szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz, mondván:
verso 21
Különítsétek el magatokat e község közül, hogy elpusztítsam őket egy pillanat alatt!
verso 22
És ők leborultak arcukra és mondták: Isten, minden test szellemének Istene! Vajjon, ha egy férfiú vétkezik, az egész községre haragszol?
verso 23
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
verso 24
Szólj a községhez, mondván: Távozzatok el Kórách, Dátán és Abirám hajléka köréből!
verso 25
És fölkelt Mózes és elment Dátánhoz és Abirámhoz és utána mentek Izráel vénei.
verso 26
És szólt a községhez, mondván: Távozzatok el, kérlek, a gonosz férfiak sátrától és ne nyúljatok semmihez, ami az övék, nehogy elvesszetek az ő vétkeik miatt.
verso 27
És eltávoztak Kórách, Dátán és Abirám hajlékától minden oldalon; és Dátán és Abirám kiment, megállva sátraik bejáratánál, és feleségeik, gyermekeik és kisdedeik.
verso 28
És mondta Mózes: Ez által meg fogjátok tudni, hogy az Örökkévaló küldött engem, hogy végezzem mindazokat a cselekedeteket bizony nem a saját szívemből.
verso 29
Ha úgy halnak meg ezek az emberek, mint minden ember és végbemegy rajtuk minden ember végzete: akkor nem az Örökkévaló küldött engem.
verso 30
De ha valami újat teremt az Örökkévaló és a föld fölnyitja száját és elnyeli őket és mindazt, ami az övék és leszállnak elevenen a sírba, akkor megtudjátok, hogy gyalázták e férfiak az Örökkévalót.
verso 31
És történt, hogy amint végzett azzal, hogy elmondja mind e szavakat, meghasadt a föld, amely alattuk volt;
verso 32
és a föld megnyitotta száját és elnyelte őket és házaikat és minden embert, aki Kórachhoz tartozott és minden vagyonukat.
verso 33
Így ők és mindaz, amijök volt, leszálltak elevenen a sírba; és befödte őket a föld és elvesztek a gyülekezet köréből.
verso 34
És egész Izráel, akik körülöttük voltak, menekültek kiáltásuk hangjára, mert azt mondták: nehogy elnyeljen bennünket a föld.
verso 35
És tűz jött ki az Örökkévalótól és fölemésztette a kétszázötven férfiút, akik bemutatták a füstölőszert.
Libros
