capítulo 3
Fölébrede Salamon és íme, álom volt csupán; és elment Jeruzsálembe és megállott az Örökkévaló szövetségének frigyszekrénye előtt és égőáldozatokat mutatott be és békeáldozatokat hozott és ünnepi lakomát rendezett összes szolgáinak.
Akkor eljöve két céda nő és járula a király elé és megállottak színe előtt
és szóla az egyik: Kérlek uram, én és ez a másik asszony egy házban lakunk és én gyereket szűltem a házban az ő közelében.
Harmadnapra szülésem után ez a nő is gyermeket hozott a világra és mi együtt voltunk a házban, nem volt velünk idegen, csak mi ketten együtt a házban.
És meghalt ennek a nőnek a fia éjnek idején, mivelhogy rajta feküdt
és fölkelt ez a nő éjnek közepén és elvette fiamat mellőlem, míg szolgálód aludt és a maga ölébe fektette, és az ő halott fiát az én ölembe.
Midőn fölkeltem reggel, hogy megszoptassam fiamat: Íme az halott, de midőn reggel jobban megfigyeltem, íme nem is az én fiam, akit szültem.
Erre a másik nő így szólt: Nem; az én fiam az élő és a te fiad a halott, amaz pedig így felelt: Nem, hanem a te fiad a halott és az én fiam az élő; és szavakkal vitáztak a király előtt.
Erre megszólalt a király: Ez a nő azt mondja: ez az én fiam, az élő és a te fiad a halott, amaz pedig azt mondja: nem, hanem a te fiad halott és az én fiam az élő,
és szóla a király: Hozzatok kardot! – és hozták a kardot a király elébe
és szóla a király: Vágjátok ketté az élő gyermeket és adjátok egyik felét az egyik nőnek a másik felét a másik nőnek.
És az a nő, akinek a fia az élő volt, szóla a királyhoz, mert érzelmei megindultak fia miatt és mondá: Kérlek Uram, adjátok neki az élő szülöttet, csak meg ne öljétek, amaz pedig szólt: Se nekem, se neked ne legyen. Vágjátok ketté!
És szót emelt a király és szóla: Adjátok ennek a nőnek az élő szülöttet és ne öljétek meg, ez az anyja!
És hallotta egész Izráel az ítéletet, melyet hozott a király és félve tisztelték a királyt, mert látták, hogy Istentől való bölcsesség van benne hogy ítéletet tegyen.