Mózes ötödik könyve

capitolul 5


Capitole:


versetul 1

Mózes összehívta egész Izráelt, és azt mondta nekik: Hallgasd meg, Izráel, a rendelkezéseket és a végzéseket, amelyeket ma fületek hallatára mondok el, tanuljátok meg, tartsátok meg és teljesítsétek őket!


versetul 2

Az Úr, a mi Istenünk szövetséget kötött velünk a Hóreben.


versetul 3

Nemcsak atyáinkkal kötötte az Úr e szövetséget, hanem velünk is, akik íme, ma itt mindnyájan életben vagyunk.


versetul 4

Színről színre szólt veletek az Úr a hegyen, a tűz közepéből.


versetul 5

Én pedig ott álltam akkor tiközöttetek és az Úr között, hogy megjelentsem nektek az Úr beszédét, mert ti féltetek a tűztől, és nem mertetek fölmenni a hegyre. Azt mondta:


versetul 6

Én, az Úr vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.


versetul 7

Ne legyen más istened rajtam kívül!


versetul 8

Ne csinálj magadnak faragott képet vagy valami hasonmást arról, ami fönn az égben vagy lenn a földön vagy a vizekben, a föld alatt van,


versetul 9

ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az Úr, a te Istened féltőn szerető Isten vagyok. Megbüntetem az atyák vétkét a fiakban harmad- és negyedízig, ha gyűlölnek engem.


versetul 10

De irgalmasságot cselekszem ezerízig azokkal, akik szeretnek engem, és megtartják parancsolataimat.


versetul 11

Ne használd hiába az Úrnak, a te Istenednek nevét, mert az Úr nem hagyja büntetés nélkül azt, aki az ő nevét hiába használja.


versetul 12

Emlékezz meg a szombat napjáról, és szenteld meg, ahogyan megparancsolta neked az Úr, a te Istened.


versetul 13

Hat napon át munkálkodj, és végezd minden dolgodat.


versetul 14

De a hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek a szombatja. Semmi dolgot ne tégy azon, se magad, se a fiad, se a leányod, se a szolgád, se a szolgálóleányod, se az ökröd, se a szamarad és semmiféle jószágod, se a jövevény, aki kapuidon belül van. Hadd pihenjen szolgád és szolgálóleányod úgy, mint te magad is.


versetul 15

Emlékezzél meg róla, hogy szolga voltál Egyiptom földjén, és kihozott onnan téged a te Istened, az Úr erős kézzel és kinyújtott karral. Ezért parancsolta neked Istened, az Úr, hogy tartsd meg a szombat napját.


versetul 16

Tiszteld atyádat és anyádat, ahogy megparancsolta neked az Úr, a te Istened, hogy hosszú ideig élj, és hogy jó dolgod legyen azon a földön, amelyet Istened, az Úr ad neked.


versetul 17

Ne ölj!


versetul 18

Ne paráználkodj!


versetul 19

Ne lopj!


versetul 20

Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!


versetul 21

Ne kívánd felebarátod feleségét, ne kívánd felebarátod házát, szántóföldjét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát és semmit, ami a felebarátodé.


versetul 22

Ezeket az igéket mondta az Úr a ti egész gyülekezeteteknek a hegyen a tűz, a felhő és a homályosság közepéből nagy fennszóval, és nem többet. Fölírta két kőtáblára, és azokat átadta nekem.


versetul 23

Amikor hallottátok a szót a sötétség közepéből, a hegy pedig tűzzel égett, hozzám jöttetek törzseitek minden vezetőjével és véneitekkel,


versetul 24

és azt mondtátok: Íme, az Úr, a mi Istenünk megmutatta nekünk dicsőségét és nagyságát, és hallottuk szavát a tűz közepéből. A mai napon pedig láttuk, hogy noha Isten beszél az emberhez, mégis életben maradhat.


versetul 25

De most miért haljunk meg? Hiszen megemészt minket ez a nagy tűz. Ha még tovább hallgatjuk az Úrnak, a mi Istenünknek szavát, meghalunk.


versetul 26

Mert kicsoda az az összes halandó közül, aki hallotta a tűz közepéből szóló élő Isten szavát, mint mi, és életben maradt?


versetul 27

Járulj hát te őelé, és hallgasd meg mindazt, amit az Úr, a mi Istenünk beszél, és majd te mondd el nekünk mindazt, amit az Úr, a mi Istenünk mondott neked, és mi meghallgatjuk és megtesszük.


versetul 28

Amikor az Úr meghallotta azokat a szavakat, amiket elmondtatok nekem, így szólt hozzám: Meghallottam e nép szavát, amelyet elmondtak neked. Mind jó, mind helyes az, amit mondtak.


versetul 29

Bárcsak ilyen maradna a szívük, hogy félnének engem, és megtartanák minden parancsolatomat minden időben, hogy jól legyen dolguk nekik és gyermekeiknek mindörökké!


versetul 30

Menj, és mondd meg nekik: „Térjetek vissza sátraitokba!”


versetul 31

Te pedig állj ide mellém, hogy elmondjam neked minden parancsolatomat, rendelkezésemet és végzésemet. Tanítsd meg ezekre őket, hogy ezek szerint cselekedjenek azon a földön, amelyet nekik adok örökségül.


versetul 32

Vigyázzatok azért, hogy úgy cselekedjetek, ahogy az Úr, a ti Istenetek megparancsolta nektek. Ne térjetek el se jobbra, se balra.


versetul 33

Mindig azon az úton járjatok, amelyet az Úr, a ti Istenetek megparancsolt nektek, hogy éljetek, jó dolgotok legyen, és hosszú ideig élhessetek azon a földön, amelyet birtokba vesztek.

Capitole:


Cărți