capitolul 2
valának kediglen hamis próféták is az nép között, miképpen tiközöttetek is lesznek hamis doktorok, kik alattomba veszedelmes eretnekségeket hoznak be, kik az Úristent is megtagadják, ki őket megváltotta, és ő magukra hamar való veszedelmet hoznak.
és sokan követik az ő veszedelmüket, kiknek általa az igazságnak útja szidalmas beszédekkel illettetik.
és telhetetlenségnek általa mesterséggel szerzett beszédekkel fognak kereskedni tirajtatok, kiknek ítéletük immáron régtől fogva nem késik, és az ő veszedelmük nem szunnyadoz.
mert ha az Isten nem engede az angyaloknak, kik vétkeztenek vala, hanem az éjnek láncira veté őket, és az pokolba aláveté, holott az ítéletre tartanak.
és az régi világnak nem engede, hanem az Noét megtartá, ki az isteni igazságnak nyolcadik hirdetője vala, özönvizet bocsátván az isteni félelem nélkül való népeknek világára.
és szodomabelieknek és gomorrabelieknek városinak csak hamvát hagyván süllyesztéssel elkárhoztatá, és azokat például tevé azoknak, kik jövendőre gonoszul cselekednének.
és az igaz Lótot megszabadítá, kit az éktelen cselekedetű emberek megnyomorítanak vala az fajtalan életnek általa.
mert ez szemeivel és füleivel igaz lévén, mikoron őközöttük lakoznék, naponként aggasztalja vala az ő igaz lelkét azoknak gonosz cselekedetén.
tudja az Úristen az istenfélő embereket nyomorúságból kimenteni, az hamisakat kediglen az ítéletnek napjára tartani, hogy őket kínozzák,
jelesben kediglen azokat, kik test szerint élvén förtelmes gonosz kívánságban járnak, az Úr renden való embereket megutálják. kik vakmerők, versenyesek, kik szidalombeszédekkel merik illetni azokat, kik méltósággal egyebeknek felette vannak.
mikoron az angyalok, kik erővel és tehetséggel nagyobbak, el nem szenvedik az Úristennek előtte az őellenük való szidalmas ítéletet.
de ezek, mint egy oktalan állatok, kik természet szerint arra termettenek, hogy őket megfogják, és elveszessék az olyan dolgokban, melyeket nem értenek, szidalmas beszédet tevén. az ő veszedelmükben elvesznek.
kiknek megfizetik az ő hamisságuknak jutalmát, kik gyönyörűséges dolognak alítják, ha naponként gyönyörűséges életben éljenek. kik undokságok, és rútságok, kik az ő tévelygésükben egymással lakozván ingerlenek titeket.
kiknek az ő szemük teljesek az parázna asszonnyal, és kik meg nem tudnak szűnni az bűntételtől, és kik elvesztik az lelküket, melyek nem állhatatosok, kiknek az ő szívük telhetetlenségben foglalatos, és kik átkozott fiak,
kik elhagyván az igaz utat tévelygésbe esének az Bileámnak, az Beornak fiának útját követvén, ki az álnokságnak jutalmát szereté.
de megfeddetteték az ő hamis voltáról: az megszelídített és néma lelkes állat emberi szóval szólván ellent tarta az prófétának balgatagságának.
ezek az víz nélkül való kútfők és ködök, melyek az sebes szélnek miatta viseltetnek, kiknek az ő sötétségüknek homálya mindörökké megtartatott.
mert amikoron felette igen kevély és hiábavaló beszédeket szólandnak, elvesztik az embereket az testi gonosz kívánságoknak általa testi gyönyörűségekkel, tudniillik azokat, kik igazán eltávoztanak vala azoktól, kik tévelygésben élnek.
mikoron azoknak szabadságot ígérnek, mikoron ő maguk förtelmes életnek legyenek szolgái, mert amitől valaki meggyőzettetett, annak szolgálatjára is köteles lett.
mert jóllehet egyszer eltávozának ez világi förtelmességektől az Úristennek és az Megváltó Jézus Krisztusnak ismeretinek általa, demaga annak utána ismét ezekbe magukat elvegyítvén meggyőzettetnek, és ezeknek az ő utolsó dolguk gonoszabbak lőnek az elsőknél.
mert jobb volt volna őneki, hogy meg ne ismerték volna az igazságnak útját, hogynemmint minek utána megismerték, arról elfordulni, amit őnekik eleikbe adtanak vala szent parancsolattal.
de megtörténék azokban az, ami igaz közbeszéddel szokott mondatni: az beste megtére az ő tulajdon okádására, és: az disznó megmosattatván megtére az sárnak fertőibe.
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly