Eszter

Capitole:

… 5 6 7 8 9 10   ⇤ ← 7 → ⇥

versetul 1

A király meg Hámán tehát elment Eszter királyné lakomájára.

versetul 2

A király ismét így szólt Eszterhez a lakoma második napján, miközben felszolgálták a bort: „Mi a kérésed, Eszter királyné? Megkapod! Mi a kívánságod? Még ha a királyságom felét kéred is, megkapod!”

versetul 3

Eszter királyné így felelt: „Ha elnyertem a jóindulatodat, ó, király, és ha jónak látja a király, kérlek, óvd meg az életemet, és könyörgök, kíméld meg a népemet.

versetul 4

Mert eladtak bennünket, engem és a népemet, hogy megsemmisítsenek, megöljenek és elpusztítsanak. Ha csak rabszolgáknak adtak volna el minket, akkor hallgatnék. De nem szabad, hogy ez a pusztítás megtörténjen, mert az a királynak is kárt okozna.”

versetul 5

Ahasvérus király ekkor ezt kérdezte Eszter királynétól: „Ki az? Hol az az ember, aki ilyet merészel tenni?”

versetul 6

Eszter így felelt: „Az ellenfél és az ellenség nem más, mint ez a gonosz Hámán!”

Hámán ekkor megrettent a királytól és a királynétól.

versetul 7

A király dühében otthagyta a lakomát, és a palota kertjébe ment. Hámán pedig felállt, hogy az életéért könyörögjön Eszter királynénál, mert felismerte, hogy a király már elhatározta, hogy megbünteti őt.

versetul 8

A király visszatért a palota kertjéből a házba, ahol a lakomát tartották, Hámánt pedig épp arra a fekhelyre borulva találta, amelyen Eszter volt. A király ezért így kiáltott fel: „Hát még a királynét is megerőszakolja a saját házamban?” Amint ezek a szavak elhagyták a király száját, betakarták Hámán arcát.

versetul 9

Hárbona, a király egyik udvari tisztviselője ezt mondta: „Hámán egy oszlopot is készített Márdokeusnak, akinek a szavai megmentették a királyt. Az oszlop ott áll Hámán házánál, 50 könyök magas.” Erre a király így szólt: „Akasszátok fel rá!”

versetul 10

Így hát felakasztották Hámánt arra az oszlopra, amelyet Márdokeusnak készített, és a király haragja lecsillapodott.

Capitole:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10