capitolul 3
Ezután Ahasvérus király előléptette Hámánt, az agágita Hammedáta fiát, és minden vele lévő fejedelemnél magasabb rangra emelte őt.
A király minden szolgája, aki a király kapujában volt, mélyen meghajolt és leborult Hámán előtt, mert a király ezt parancsolta. Márdokeus viszont nem volt hajlandó meghajolni és leborulni.
Ezért a király szolgái, akik a király kapujában voltak, így szóltak Márdokeushoz: „Miért veszed semmibe a király parancsát?”
És így kérdezgették őt nap mint nap, de ő nem foglalkozott velük. Akkor szóltak Hámánnak, hogy nézzen utána, elfogadható-e, hogy Márdokeus így viselkedik, ugyanis Márdokeus elmondta nekik, hogy zsidó.
Amikor Hámán látta, hogy Márdokeus nem hajlandó meghajolni és leborulni előtte, elöntötte a méreg.
De méltóságon alulinak találta, hogy egyedül Márdokeust ölje meg, mert beszéltek neki Márdokeus népéről. Hámán ezért azon volt, hogy megsemmisítse Márdokeus népét, minden zsidót, akik Ahasvérus egész birodalmában voltak.
Az első, vagyis niszán hónapban, Ahasvérus király 12. évében púrt, azaz sorsot vetettek Hámán előtt, hogy meghatározzák a napot és a hónapot, és a sors a 12., vagyis adár hónapra esett.
Hámán akkor így szólt Ahasvérus királyhoz: „Van egy nép elszórva és elkülönülve a népek között birodalmad minden tartományában. Törvényeik különböznek minden más nép törvényeitől, és a király törvényeinek nem engedelmeskednek. Nem a király érdekeit szolgálja, ha békén hagyja őket.
Ha jónak látja a király, adjon ki rendeletet, hogy pusztítsák el őket. 10 000 ezüsttalentumot adok a tisztviselőknek, hogy tegyék be a királyi kincstárba.”
Erre a király lehúzta pecsétgyűrűjét az ujjáról, és odaadta Hámánnak, az agágita Hammedáta fiának, a zsidók ellenségének.
A király így szólt Hámánhoz: „Neked adom a népet, és ezüstjét is. Tégy velük úgy, ahogy jónak látod.”
Hívatták hát a király titkárait az első hónap 13. napján. Írásba foglalták mindazt, amit Hámán parancsolt a király satrapáinak, a tartományok kormányzóinak és a népek fejedelmeinek, minden egyes tartománynak a saját írása szerint, és minden népnek a saját nyelvén. Ahasvérus király nevében írták, és a király pecsétgyűrűjével pecsételték le.
Futárok vitték szét a leveleket a király minden tartományába. Az állt bennük, hogy meg kell semmisíteni, meg kell ölni és el kell pusztítani minden zsidót, fiatalokat és időseket, gyerekeket és nőket, egyetlen napon, a 12. hónap, vagyis adár 13. napján, és el kell venni a javaikat.
Az okirat egy másolatát törvényül kellett kiadni minden tartományban, és ki kellett hirdetni minden népnek, hogy készen álljanak arra a napra.
A futárok a király utasítására gyorsan útnak indultak. A törvényt egyébként Susán fellegvárában hozták. A király meg Hámán akkor leültek inni, ám Susán városában zűrzavar uralkodott.