capitolul 11
Idővel az izraeliták mind egybegyűltek Dávidhoz Hebronba, és ezt mondták: „Nézd! Mi a vér szerinti rokonaid vagyunk.
A múltban, amikor még Saul volt a király, te voltál az, aki Izraelt a hadjáratai során vezette. Jehova, a te Istened így szólt hozzád: »Te fogod terelgetni népemet, Izraelt, és te leszel népemnek, Izraelnek a vezetője.«”
Izrael vénei tehát mindnyájan elmentek a királyhoz Hebronba, és Dávid szövetséget kötött velük Hebronban Jehova előtt. Ezután fölkenték Dávidot Izrael királyává, ahogy azt Jehova Sámuel által megmondta.
Később Dávid és egész Izrael elment Jeruzsálembe, azaz Jebuszba, ahol a jebusziták laktak.
Jebusz lakói így gúnyolták Dávidot: „Sosem fogsz ide bejutni!” Ám Dávid elfoglalta Sion erődjét, amely most Dávid városa.
Dávid ezt mondta: „Aki elsőként támad a jebuszitákra, az hadvezér és fejedelem lesz.” Joáb, Céruja fia ment fel elsőként, és ő lett a hadvezér.
Azután Dávid letelepedett az erődben. Ezért nevezték azt Dávid városának.
Építeni kezdte a várost körös-körül, a Dombon és a Domb körüli részeken, Joáb pedig helyreállította a város többi részét.
Így aztán Dávidnak egyre nagyobb hatalma lett, és a seregek Jehovája vele volt.
Ezek pedig Dávid erős harcosainak a vezérei, akik egész Izraellel együtt szilárdan támogatták őt mint uralkodójukat. Mindannyian segítettek abban, hogy király legyen, ahogyan azt Jehova megígérte Izraelnek.
Ez Dávid kiemelkedő harcosainak a névsora: Jásobeám, egy hakmonitának a fia; ő volt a feje a három férfinak. Egyszer 300 embert ölt meg a lándzsájával.
Utána következett Eleázár, az ahóhita Dodó fia. Ez egyike volt a három kiemelkedő harcosnak.
Ő volt Dáviddal Pas-Dammimnál, ahol a filiszteusok összegyűltek a harcra. Volt ott egy földterület tele árpával; a katonák pedig megfutamodtak a filiszteusok elől.
Eleázár azonban odaállt a földterület közepére, védte azt, és öldöste a filiszteusokat, úgyhogy Jehova nagy győzelmet szerzett.
A 30 főember közül hárman lementek a sziklához, Dávidhoz, Adullám barlangjába, miközben egy filiszteus sereg Refaim völgyében táborozott.
Dávid ekkor a rejtekhelyén tartózkodott, míg a filiszteusok egyik helyőrsége Betlehemben volt.
Dávid aztán sóvárogva ezt mondta: „Bárcsak ihatnék a Betlehem kapujánál lévő víztároló vizéből!”
Erre a három behatolt a filiszteusok táborába, és vizet húzott a Betlehem kapujánál lévő víztárolóból. Odavitték Dávidnak, de Dávid nem akart inni belőle, hanem kiöntötte Jehova elé.
Így szólt: „Istenem szemszögéből nézve el sem tudom képzelni, hogy megtegyem ezt! Ezeknek a férfiaknak a vérét igyam, akik az életüket kockáztatták? Hiszen az életük kockáztatásával hozták a vizet!” Ezért hát nem akart inni belőle. Ezeket tette a három kiemelkedő harcos.
Abisai, Joábnak a testvére pedig feje lett másik háromnak, és 300 embert ölt meg a lándzsájával. Ugyanolyan hírneve volt, mint az első háromnak.
A másik három közül nagyobb tisztelet övezte őt, mint a két társát, és ő volt a vezetőjük, de az első hárommal nem ért fel.
Benája, Jójada fia bátor ember volt, aki sok hőstettet vitt véghez Kabcéelben. Ő ölte meg a moábi Áriel két fiát, és ő volt az, aki egy havas napon leereszkedett egy vizesverembe, és megölt egy oroszlánt.
Megölt egy rendkívül termetes, öt könyök magas egyiptomi férfit is. Bár az egyiptominak akkora lándzsa volt a kezében, mint amekkora az a farúd, melyet a szövők használnak, ő megtámadta egy bottal, kiragadta a lándzsát az egyiptomi kezéből, és tulajdon lándzsájával ölte meg.
Ezeket tette Benája, Jójada fia. Ugyanolyan hírneve volt, mint a három kiemelkedő harcosnak.
Noha őt még nagyobb tisztelet övezte, mint a 30-at, azért az első hárommal nem ért fel. Ennek ellenére Dávid kinevezte őt a testőrsége élére.
A hadsereg kiemelkedő harcosai ezek voltak: Asáhel, Joábnak a testvére, Elhanán, a betlehemi Dodó fia,
a haróri Sammót, a pelóni Hélec,
Ira, aki a tékoai Ikkés fia, az anatóti Abiézer,
a husatita Szibbekai, az ahóhita Ilaj,
a netófai Maharai, Héled, aki a netófai Baánah fia,
Itai, a benjáminiták Gibeájából való Ribai fia, a piratoni Benája,
a Gaás völgyeiből való Húrai, az arbáti Abiel,
a baharumi Azmávet, a saálbóni Eljahba,
a gizóni Hásem fiai, Jonatán, aki a harári Ságé fia,
Ahiám, aki a harári Sákár fia, Elifál, aki Ur fia,
a mekérai Héfer, a pelóni Ahija,
a kármeli Hecró, Naárai, aki Ezbai fia,
Jóel, aki Nátán testvére, Mibhár, aki Hagri fia,
az ammonita Célek, a beróti Naharai, aki Céruja fiának, Joábnak a fegyverhordozója;
a jitrita Ira, a jitrita Gáreb,
a hettita Uriás, Zabád, aki Ahlai fia,
Adina, aki a rúbenita Siza fia, a rúbeniták egyik főembere, és vele 30-an;
Hanán, aki Maáka fia, a mitnita Josafát,
az astaróti Uzzija, Sáma és Jeiél, az aróeri Hótám fiai;
Jediáel, aki Simri fia, és testvére, a tíci Jóha;
a mahávi Eliel, Jeribai és Josávia, akik Elnaám fiai, és a moábita Jitma;
Eliel, Obed és a mecóbájai Jaásiel.
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly