Jelenések könyve

capitolul 7


Capitole:


versetul 1

Ezek után négy angyalt láttam, akik a föld négy szegletén álltak és uralmuk alatt tartották a föld négy szélét, hogy szél ne fújjon a földön, se a tengeren, se semmi fára.


versetul 2

Majd megláttam egy másik angyalt, amint napkelte felől felszállt. Nála volt az élő Isten pecsétje. Hangos szóval odakiáltott a négy angyalnak, akiknek azt a rendeltetést adták, hogy a földnek és a tengernek ártsa­nak.


versetul 3

Azt mondta: „Ne ártsatok se a földnek, se a tengernek, se a fáknak, amíg Istenünk rabszolgáit hom­lokukon el nem pecsételjük.”


versetul 4

Majd meghallottam az elpecsételtek számát: Izráel (fiainak) minden törzséből száznegyvennégyezer az elpecsételt:


versetul 5

Júda törzséből tizen­kétezer elpecsételt, Rúben törzséből tizenkétezer, Gád törzséből tizenkétezer,


versetul 6

Áser törzséből tizenkétezer, Naftalim törzséből tizenkétezer, Manasszé törzséből tizenkétezer,


versetul 7

Simeon törzséből tizenkétezer, Lévi törzséből tizenkétezer, Isszakár törzséből tizenkétezer,


versetul 8

Zebulon törzséből tizenkétezer, József törzséből tizen­kétezer, Benjámin törzséből tizenkétezer elpecsételt.


versetul 9

Ezek után újra láttam. Láttam (íme) egy nagy tömeget, melyet senki meg nem számlálhatott. Minden nemzetségből jöttek, s törzsekből, népekből, nyelvekből. Ott álltak a trón előtt és a Bárány előtt, fehér palást borította őket, pálmaágak voltak a kezükben


versetul 10

és hangos szóval kiáltották: „A mi Istenünktől jön a menekülés, aki a trónon ül, és a Báránytól.”


versetul 11

Az angyalok mind ott álltak körben a trón, a vének és a négy élőlény körül, arcukra borultak a trón előtt és ily szóval hódoltak az Istennek:


versetul 12

„Ámen! Az áldás, a dicsőség, a bölcsesség, a hálaadás, a tisztesség, a hatalom és az erő Istenünket illeti az örök korok korain keresztül. Ámen.”


versetul 13

Erre a vének közül az egyik megkérdezett engem: „Kik ezek a fehér palástba öltözöttek és honnan jöttek?”


versetul 14

„Uram! Te tudod” – szóltam hozzá. Ő pedig ezt felelte nekem: „Ezek azok, akik a nagy szorongattatásból jönnek, és akik ruháikat megmosták és megfehérítették a Bárány vérével.


versetul 15

Ezért vannak az Isten trónja előtt. Ezért szolgálják őt templomában nappal és éjjel. Az pedig, aki a trónon ül, sátorával takarja be őket,


versetul 16

úgyhogy többet nem fognak éhezni, sem szomjazni, sem a nap heve, sem semmi más hőség nem éri őket,


versetul 17

mert a Bárány, ott fenn a trón közepén terelgeti, s az élet forrásvizeihez vezetgeti őket, az Isten pedig eltöröl szemükről minden könnyet.”

Capitole:


Cărți