Mózes első könyve
capítulo 14
A királyok háborúja
verso 1
És történt Ámrofelnek, Sineor királyának, Árjóchnak, Elloszor királyának, Kedorloómernek, Élom királyának és Szideolnak, Gójim királyának napjaiban,
verso 2
háborút viseltek Bera, Szodoma királya, Birsó, Goromorrha királya, Síneov, Ádmo királya, Seméver, Cevójim királya és Bela – az Cóar – királya ellen.
verso 3
Mindezek egyesültek Sziddim völgyében, az a Sóstenger.
verso 4
Tizenkét évig szolgálták Kedorloómert, de a tizenharmadik évben föllázadtak.
verso 5
A tizennegyedik évben pedig eljött Kedorloómer, meg a királyok, akik vele voltak és megverték Refóimot Ásterósz-Kárnájimban és a Zuzimot Homban, és az Émimet Sóvé-Kirjoszojimban,
verso 6
és a Chórit az ő hegységükön, Széiren, Él-Póronig, mely a puszta mellett van.
verso 7
És visszatérvén elérkeztek Én-Mispothoz, az Kodés és leverték az Amáléki egész földjét és az Emórit is, aki Chácecón-Tomorban lakott.
verso 8
Ekkor kivonult Szodoma királya, Gomorrha királya; Ádmo királya, Cevójim királya és Béla – az Cóár – királya és sorakoztak ellenük csatára a Sziddim völgyében;
verso 9
Kedorloómer, Élom királya, Szideol, Gójim királya, Ámrófel, Sineor királya és Árjóch, Eloszor királya ellen: négy király öt ellen.
verso 10
A Sziddim völgye pedig csupa gyantagödör volt; és menekülte Szodoma meg Gomorrha királyai és beleestek oda, a megmaradottak pedig a hegységbe menekültek.
verso 11
Elvitték minden vagyonát Szodomának és Gomorrhának, minden eleségüket és elmentek.
verso 12
Elvitték Lótot – Ávrom testvérfiát – és vagyonát és elmentek; ő ugyanis Szodomában lakott.
Ábrahám megmenti Lótot
verso 13
És jött egy menekülő és tudtára adta Ávromnak, az ivrinek; ő pedig lakott Mámré tölgyeinél, az emóriénél, aki Eskól és Ónér fivére volt, és ők Ávrom szövetségesei voltak.
verso 14
Midőn meghallotta Ávrom, hogy fogságba esett az ő atyafia, fölfegyverezte begyakorlott szolgáit, háza szülötteit, háromszáztizennyolcat és üldözte őket Donig.
verso 15
És megoszolván rájuk támadt éjszaka, ő és az ő szolgái, megverte őket és üldözte őket Chóvóig, mely Damaszkusztól balra van.
verso 16
És visszavitte mind a vagyont; és Lótot, az ő atyafiát is, meg annak vagyonát visszavitte, meg az asszonyokat és a népet is.
verso 17
És kijött ő elébe Szodoma királya, miután ő visszatért megvervén Kedorloómert és a királyokat, akik vele voltak, Sové völgyében, az a király völgye.
Ábrahám és Malkicedek
verso 18
És Málki-Cedek, Solém királya kenyeret és bort vitt ki; ő ugyanis papja volt a fölséges Istennek.
verso 19
És megáldotta őt és mondta: Áldott legyen Ávrom a fölséges Istentől, aki teremtője égnek és földnek.
verso 20
És áldott legyen a fölséges Isten, ki átszolgáltatta elleneidet kezedbe! És adott neki (Ávrom) tizedet mindenből.
verso 21
És mondta Szodoma királya Ávromnak: Add nekem: személyeket, a vagyont pedig vedd magadnak.
verso 22
És mondta Ávrom Szodoma királyának: Fölemeltem kezemet az Örökkévalóhoz, a fölséges Istenhez, aki teremtője égnek és földnek,
verso 23
hogy egy szál fonáltól a sarukötőig, hogy semmit el nem veszek mindabból, ami a tiéd, hogy ne mondjad: Én tettem gazdaggá Ávromot.
verso 24
Nekem semmit! Csak amit megettek a legények és ama férfiak részét, akik velem mentek: Ónér, Eskól és Mámré, ők vegyék el az ő részüket.
Libros
