Jeremiás próféta könyve

Capitole:

… 44 45 46 47 48 …   ⇤ ← 46 → ⇥

versetul 1

Ez az a beszéd, amelyet az Úr Jeremiás prófétának a népekről mondott:

versetul 2

Egyiptomról, Nékó fáraónak, Egyiptom királyának seregéről, amelyet megvert Nebukadneccar, a babiloni király az Eufrátesz folyó mellett, Karkemisnél Jójákimnak, Jósiás fiának, Júda királyának a negyedik esztendejében:

versetul 3

Készítsétek a pajzsot és a vértet,

és induljatok a harcba!

versetul 4

Nyergeljétek a lovakat,

és üljetek föl, ti lovasok!

Álljatok csatasorba sisakokban!

Élesítsétek a lándzsákat,

öltsétek föl a páncélokat!

versetul 5

Mit látok?

Ők megriadva hátrálni kezdenek,

harcosaikat leverik, futásnak erednek,

és vissza sem tekintenek!

Félelem mindenfelől! – azt mondja az Úr.

versetul 6

Nem futhat el a gyors,

és a vitéz sem menekülhet el,

mert északon, az Eufrátesz folyó mellett

megbotlanak és elhullanak.

versetul 7

Ki az, aki emelkedik, mint a Nílus,

és olyan, mint az áradó vizű folyamok?

versetul 8

Egyiptom emelkedik úgy, mint a Nílus,

és mint az áradó vizű folyamok, mert így szól:

Fölemelkedem, elárasztom a földet,

elveszítem a városokat és a bennük lakókat!

versetul 9

Nyargaljatok, lovak,

robogjatok, harci szekerek,

vonuljanak ki a harcosok,

a szerecsenek és a líbiaiak,

akik pajzsot viselnek,

és a lúdiak, akik íjat hordanak!

versetul 10

Az a nap pedig az Úr, a Seregek Ura

bosszúállásának napja,

hogy bosszút álljon ellenségein.

Elemészt a fegyver, jóllakik

és megrészegül a vérüktől,

mert véresáldozata az az Úrnak,

a Seregek Urának észak földjén,

az Eufrátesz folyó mellett.

versetul 11

Menj föl Gileádba, és végy balzsamot,

Egyiptom szűz leánya!

Hiába a sok orvosság,

nincs gyógyír számodra!

versetul 12

Hallják gyalázatodat a népek,

és kiáltásoddal betelt a föld,

mert harcos harcosba ütközött,

és együtt esnek el mindketten.

versetul 13

Ez a beszéd, amelyet Jeremiás prófétának mondott az Úr Nebukadneccar babiloni király eljöveteléről, aki Egyiptom földjének leverésére jött:

versetul 14

Hirdessétek Egyiptomban,

és híreszteljétek Migdólban,

híreszteljétek Nófban és Tahpanhészban!

Ezt mondjátok:

Állj elő, és készítsd föl magadat,

mert fegyver pusztít körülötted!

versetul 15

Miért verték le hőseidet?

Nem állhattak meg,

mert az Úr elkergette őket.*

versetul 16

Sokan tántorogtak,

egyik a másikra hullott, és ezt mondták:

Keljünk föl, menjünk vissza népünkhöz

és szülőföldünkre az erőszakos fegyver elől!

versetul 17

Ezt kiáltják akkor:

A fáraó, Egyiptom királya

csak egy hangoskodó,

aki elszalasztotta a rendelt alkalmat.

versetul 18

Élek én – ezt mondja a Király,

akinek Seregek Ura a neve –,

hogy eljövetele olyan bizonyos,

ahogyan ott áll a Tábór-hegy a hegyek között

és a Karmel a tengernél.

versetul 19

Készítsd elő holmidat

a fogságba menetelhez,

Egyiptom leányának lakosa,

mert elpusztul Nóf,

rommá és lakatlanná lesz.

versetul 20

Igen szép üszőborjú Egyiptom,

de bögöly tör rá észak felől.

versetul 21

Még zsoldosai is olyanok benne,

mint a hizlalt borjúk,

de ők is meghátrálnak, mindnyájan elfutnak,

meg nem állnak, ha eljön rájuk

romlásuk napja, büntetésük ideje.

versetul 22

Hangja, mint a sziszegő kígyóé,

mert nagy sereggel indulnak,

és szekercékkel mennek ellene,

mint a favágók.

versetul 23

Kivágják erdejét – azt mondja az Úr –,

bármennyire áthatolhatatlan.

Mert többen vannak, mint a sáskák,

és megszámlálhatatlanok.

versetul 24

Megszégyenül Egyiptom leánya,

északi nép kezébe jut.

versetul 25

Azt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Íme, megbüntetem Ámón istent Nó városából, a fáraót és Egyiptomot, isteneit és királyait; a fáraót és azokat, akik benne bíznak.

versetul 26

Odaadom őket a lelküket keresők kezébe, Nebukadneccarnak, a babiloni királynak és szolgáinak a kezébe. De azután megint úgy laknak ott, mint azelőtt – ezt mondja az Úr.

versetul 27

De te ne félj, szolgám, Jákób,

és ne rettegj, Izráel, mert íme,

megszabadítalak téged a messzeségből

és utódaidat is fogságuk földjéről.

Visszatér Jákób, nyugalmat talál,

gondtalanul él, és nem lesz, aki megijessze.

versetul 28

Ne félj, szolgám, Jákób

– ezt mondja az Úr –,

mert veled vagyok!

Véget vetek minden nemzetnek,

amelyek közé kivetettelek,

de neked nem vetek véget,

hanem megfenyítlek téged igazságosan,

mert nem hagyhatlak teljesen büntetés

nélkül.

Capitole:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52