A Lukács írása szerint való szent evangyéliom

capitolul 1


Capitole:


versetul 1

Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek,


versetul 2

A mint nékünk előnkbe adták, a kik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az ígének:


versetul 3

Tetszék énnékem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked. jó Theofilus,


versetul 4

Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, a melyekre taníttatál.


versetul 5

Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevű pap az Abia rendjéből; az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet.


versetul 6

És mind a ketten igazak valának az Isten előtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak.


versetul 7

És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddő vala, és mind a ketten immár idős emberek valának.


versetul 8

Lőn pedig, hogy mikor ő rendjének sorában papi szolgálatot végzett az Isten előtt,


versetul 9

A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen.


versetul 10

És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején;


versetul 11

Néki pedig megjelenék az Úrnak angyala, állván a füstölő oltár jobbja felől.


versetul 12

És láttára megrettene Zakariás, és félelem szállá meg őt.


versetul 13

Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak.


versetul 14

És lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén;


versetul 15

Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az ő anyjának méhétől fogva.


versetul 16

És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz.


versetul 17

És ez Ő előtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet.


versetul 18

És monda Zakariás az angyalnak: Miről tudhatom én ezt meg? mert én vén vagyok, és az én feleségem is igen idős.


versetul 19

És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten előtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked.


versetul 20

És ímé megnémulsz és nem szólhatsz mindama napig, a melyen ezek meglesznek: mivelhogy nem hittél az én beszédimnek, a melyek beteljesednek az ő idejökben.


versetul 21

A nép pedig várja vala Zakariást, és csodálkozék, hogy a templomban késik.


versetul 22

És kijövén, nem szólhata nékik; eszökbe vevék azért, hogy látást látott a templomban; mert ő csak integetett nékik, és néma maradt.


versetul 23

És lőn, hogy mikor leteltek az ő szolgálatának napjai, elméne haza.


versetul 24

E napok után pedig fogada méhében Erzsébet az ő felesége, és elrejtőzék öt hónapig, mondván:


versetul 25

Így cselekedett velem az Úr a napokban, a melyekben reám tekinte, hogy elvegye az én gyalázatomat az emberek között.


versetul 26

A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, a melynek neve Názáret,


versetul 27

Egy szűzhöz, a ki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve. A szűznek neve pedig Mária.


versetul 28

És bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között.


versetul 29

Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék, hogy micsoda köszöntés ez?!


versetul 30

És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél.


versetul 31

És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK.


versetul 32

Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét;


versetul 33

És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az ő királyságának vége nem lészen!


versetul 34

Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek?


versetul 35

És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának.


versetul 36

És ímé Erzsébet, a te rokonod, ő is fogant fiat az ő vénségében; és ez már a hatodik hónapja néki, a kit meddőnek hívtak:


versetul 37

Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.


versetul 38

Monda pedig Mária: Imhol az Úrnak szolgálója; legyen nékem a te beszéded szerint. És elméne ő tőle az angyal.


versetul 39

Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába;


versetul 40

És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet.


versetul 41

És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel;


versetul 42

És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.


versetul 43

És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám?


versetul 44

Mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben.


versetul 45

És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott.


versetul 46

Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat,


versetul 47

És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.


versetul 48

Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek.


versetul 49

Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve!


versetul 50

És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre vagyon azokon, a kik őt félik.


versetul 51

Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által,elszéleszté az ő szívök gondolatában felfuvalkodottakat.


versetul 52

Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel.


versetul 53

Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.


versetul 54

Felvevé Izráelnek, az ő szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az ő irgalmasságáról.


versetul 55

(A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké!


versetul 56

Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére.


versetul 57

Erzsébetnek pedig betelék az ő szülésének ideje, és szűle fiat.


versetul 58

És meghallák az ő szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett ő vele; és együtt örülének vele.


versetul 59

És lőn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarák őt nevezni.


versetul 60

És felelvén az ő anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék.


versetul 61

És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék.


versetul 62

És intének az ő atyjának, hogy minek akarja neveztetni?


versetul 63

Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan.


versetul 64

És feloldódék az ő szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.


versetul 65

És félelem szállott minden ő szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok.


versetul 66

És szívökre vevék mindenek, a kik hallák, mondván: Vajjon mi lesz e gyermekből? És az Úrnak keze vala ő vele.


versetul 67

És Zakariás, az ő atyja beteljesedék Szent Lélekkel, és prófétála mondván:


versetul 68

Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét,


versetul 69

És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az ő gyermekének, Dávidnak házában,


versetul 70

A mint szólott az ő szent prófétáinak szája által, kik eleitől fogva voltak,


versetul 71

Hogy a mi ellenségeinktől megszabadít, és mindazoknak kezéből, a kik minket gyűlölnek;


versetul 72

Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről,


versetul 73

Az esküvésről, a melylyel megesküdt Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy ő megadja nékünk,


versetul 74

Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk néki.


versetul 75

Szentségben és igazságban ő előtte a mi életünknek minden napjaiban.


versetul 76

Te pedig kis gyermek, a magasságos Isten prófétájának hivattatol; mert az Úr előtt jársz, hogy az ő útait megkészítsed;


versetul 77

És az üdvösség ismeretére megtanítsad az ő népét, a bűnöknek bocsánatjában.


versetul 78

A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, a melylyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból,


versetul 79

Hogy megjelenjék azoknak, a kik a sötétségben és a halálnak árnyékában ülnek; hogy igazgassa a mi lábainkat a békességnek útjára!


versetul 80

A kis gyermek pedig nevekedik és erősödik vala lélekben; és a pusztában vala mind ama napig, a melyen megmutatta magát az Izráelnek.

Capitole:


Cărți