capitolul 4
Szeretteim, ne higgyetek el minden ihletett kijelentést, hanem győződjetek meg arról, hogy az ihletett kijelentések Istentől származnak-e, mert sok hamis próféta ment ki a világba.
Ebből tudjátok, hogy Istentől van-e egy ihletett kijelentés: Minden ihletett kijelentés, amely elismeri, hogy Jézus Krisztus eljött testben, Istentől származik.
De az az ihletett kijelentés, amely ezt nem ismeri el Jézusról, nem Istentől származik. Sőt, ez az antikrisztus ihletett kijelentése, és tudtátok, hogy ezt fogja mondani, és a kijelentés már terjed is a világban.
Ti Istentől származtok, kisgyermekeim, és legyőztétek őket, mert nagyobb az, aki veletek van egységben, mint az, aki a világgal van egységben.
Ők a világból származnak, ezért azt mondják, ami a világból származik, és a világ hallgat rájuk.
Mi Istentől származunk. Aki megismeri Istent, hallgat ránk, aki viszont nem Istentől származik, nem hallgat ránk. Így tudunk különbséget tenni az igazság ihletett kijelentése és a hazugság ihletett kijelentése között.
Szeretteim, továbbra is szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, Istentől született, és ismeri Istent.
Aki nem szeret, nem ismerte meg Istent, mert Isten szeretet.
Abból vált nyilvánvalóvá, hogy Isten szeret minket, hogy elküldte a világba az egyszülött Fiát, hogy életet nyerjünk általa.
A szeretet nem abban áll, hogy mi szerettük Istent, hanem hogy ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul a bűneinkért.
Szeretteim, ha Isten így szeretett minket, akkor mi is kötelesek vagyunk szeretni egymást.
Istent soha senki nem látta. Ha továbbra is szeretjük egymást, Isten továbbra is velünk lesz, és a szeretete tökéletessé lesz bennünk.
Abból tudjuk, hogy egységben vagyunk vele, ő pedig egységben van velünk, hogy nekünk adta a szellemét.
Ezenkívül mi láttuk és tanúskodunk róla, hogy az Atya elküldte a Fiát, hogy megmentse a világot.
Aki elismeri, hogy Jézus Istennek a Fia, azzal Isten egységben marad, ő pedig egységben marad Istennel.
És felismertük és meggyőződtünk arról, hogy Isten szeret minket.
Isten szeretet, és akit mindig szeretet jellemez, az egységben marad Istennel, Isten pedig egységben marad ővele.
Így lett tökéletessé bennünk a szeretet, hogy bátran beszélhessünk az ítélet napján, mert ebben a világban olyanok vagyunk, mint ő.
A szeretetben nincs félelem, ugyanis a tökéletes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem akadályoz minket. Valóban, aki fél, nem lett tökéletes a szeretetben.
Mi azért szeretünk, mert először ő szeretett minket.
Ha valaki azt állítja: „Szeretem Istent”, és mégis gyűlöli a testvérét, akkor az hazug. Mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát.
És azt kaptuk parancsba tőle, hogy aki szereti Istent, az szeresse a testvérét is.