Jesája

capitolul 49


Capitole:


versetul 14

És szólott Cijón: Elhagyott engem az Örökkévaló és az én Uram elfelejtett! –


versetul 15

De vajjon elfelejtheti-e az asszony az ő gyermekét, hogy ne könyörülne teste magzatán? Igen, mindezek elfelejthetők, de Én meg nem feledkezem rólad.


versetul 16

Hiszen tenyerembe rajzoltam képed, várfalaid szüntelen Előttem vannak.


versetul 17

Fiaid Hozzám sietnek, rombolóid és pusztítóid távoznak tőled.


versetul 18

Jártasd körül szemedet és lásd valamennyien összegyűltek, eljöttek hozzád. Életemre, úgymond az Örökkévaló, mindannyit, mint drága ékszert öltöd magadra és magadra csatolod, mint egy menyasszony az ő díszeit.


versetul 19

Mert bizony omladékaid, romhalmaid és földúlt országod most szűk lesz néked lakóhelyül, bizony eltűnnek a te zaklatóid.


versetul 20

Majd szólani fognak füled hallatára, elhagyatottságod gyermekei: Szűk nekem ez a hely, odébb egy lépéssel, hogy én is megtelepedhessek.


versetul 21

Te magad pedig azt fogod mondani szívedben: Ki szülte számomra ezeket, mikor én gyermekeimtől megfosztott és elhagyatott voltam, számkivetett és hontalan bolyongó; – és ezeket ki nevelte föl? Íme, én egyedül maradtam és ezek honnan valók?


versetul 22

Így szól az Örökkévaló Isten: Íme, Én fölemelem karomat a nemzetek felé és a népek felé magasra tartom lobogómat és ők elhozzák fiaidat ölükben és leányaidat vállukon hozzák haza,


versetul 23

és királyok lesznek gyermekápolóid és fejedelemasszonyaik lesznek ápolódajkáid, arccal a földreborulnak előtted és lábad porát nyelik és megtudod, hogy Én vagyok az Örökkévaló, akinek hívei meg nem szégyenülnek!


versetul 24

Vajjon el lehet-e venni a hőstől az ő ragadmányát és elmenekülhet-e a győztes elől, akit foglyul ejtett?


versetul 25

Bizony, így szól az Örökkévaló: A hőstől el lehet venni az ő foglyát és a hatalmas vitéznek ragadmánya elmenekülhet, de a véled perlekedőkkel Én szállok perbe és a te fiaidat Én segítem meg.


versetul 26

És Én megetetem üldözőidet saját húsukkal és meg fognak ittasodni mint édes bortól, a maguk vérén, hogy megtudja minden halandó: Én, az Örökkévaló, vagyok a te Oltalmazód és Megváltód, Jákóbnak hatalmas szirtje!…

Capitole:


Cărți