capítulo 12
Ezek azok a papok és léviták, akik hazatértek Zerubbábellel, Sealtíél fiával és Jésúával: Szerájá, Jirmejá és Ezrá,
→ Ezsd 2,1
Amarjá, Mallúk és Hattús,
Sekanjá, Rehúm és Merémót,
Iddó, Ginnetón és Abijjá,
Mijjámín, Maadjá és Bilgá,
Semajá, Jójáríb és Jedajá,
Szallú, Ámók, Hilkijjá és Jedajá. Ezek voltak Jésúa idejében a papoknak és hozzátartozóiknak a főemberei.
A léviták pedig ezek voltak: Jésúa, Binnúj és Kadmíél, Sérébjá, Jehúdá és Mattanjá, aki hozzátartozóival együtt a magasztaló éneklés vezetője volt.
Velük szemben álltak szolgálati beosztásuknak megfelelően a hozzátartozóik: Bakbukjá és Unní.
Jésúa nemzette Jójákímot, Jójákím nemzette Eljásíbot, Eljásíb pedig Jójádát.
Jójádá nemzette Jónátánt, Jónátán pedig nemzette Jaddúát.
Jójákím idejében a papok között ezek voltak a családfők: Szerájá családjában Merájá, Jirmejáéban Hananjá,
Ezráéban Mesullám, Amarjáéban Jóhánán,
Melíkúéban Jónátán, Sebanjáéban Jószéf,
Háriméban Adná, Merájótéban Helkaj,
Iddóéban Zekarjá, Ginnetónéban Mesullám,
Abijjáéban Zikrí, Minjámínéban, Móadjáéban Piltaj,
Bilgáéban Sammúa, Semajáéban Jónátán,
Jójáríbéban Mattenaj, Jedajáéban Uzzí,
Szallajéban Kallaj, Ámókéban Éber,
Hilkijjáéban Hasabjá, Jedajáéban pedig Netanél.
A léviták között – de a papok között is – Eljásíb, Jójádá, Jóhánán és Jaddúa idejében jegyezték föl a családfőket a perzsa Dárius uralkodásáig.
Lévi leszármazottainak a családfőit egy krónikában jegyezték föl egészen Jóhánánnak, Eljásíb fiának az idejéig.
A léviták főemberei ezek voltak: Hasabjá, Sérébjá és Jésúa, Kadmíél fia; hozzátartozóik pedig velük szemben állva énekelték a dicsérő és magasztaló énekeket, ahogyan Dávid, az Isten embere elrendelte, egyik kórus szemben a másikkal.
→ 1Krón 25
Mattanjá, Bakbukjá és Óbadjá, Mesullám, Talmón és Akkúb kapuőrök voltak, akik a kapuknál levő raktárakra vigyáztak.
→ 1Krón 26
Ezek Jójákímnak, Jésúa fiának, Jócádák unokájának az idejében és Nehémiás helytartónak meg Ezsdrás papnak, az írástudónak az idejében éltek.
Jeruzsálem falainak a felavatásakor mindenütt fölkeresték a lévitákat, és elvitték őket Jeruzsálembe, hogy tartsák meg az avatási ünnepséget, és örvendezzenek hálaadással, énekléssel, cintányérokkal, lantokkal és citerákkal.
Össze is gyűltek az énekesek Jeruzsálem egész környékéről, a netófáiak falvaiból,
Bét-Gilgálból, Geba és Azmávet vidékéről, mert az énekesek Jeruzsálem körül építettek maguknak falvakat.
És miután a papok meg a léviták megtisztították magukat, megtisztították a népet, a kapukat és a falakat is.
Azután felküldtem Júda vezető embereit a fal tetejére, és felállítottam két nagy, hálaadó énekkart és menetet. Az egyik jobb felé indult a várfalon a Szemét-kapu felé.
Utána Hósajá ment és Júda vezető embereinek a fele,
továbbá Azarjá, Ezrá és Mesullám,
Júda és Benjámin, Semajá és Jirmejá.
A papok közül pedig harsonákkal vonult Zekarjá, aki Jónátán fia, aki Semajá fia, aki Mattanjá fia, aki Míkájá fia, aki Zakkúr fia, aki Ászáf fia volt,
azután a hozzátartozói: Semajá, Azarél, Milalaj, Gilalaj, Máaj, Netanél, Júda és Hanání, Dávidnak, az Isten emberének a hangszereivel. Élükön Ezsdrás, az írástudó haladt.
A Forrás-kapunál egyenesen fölvonultak Dávid városának a lépcsőin, a fal följáróján Dávid palotája mellett keletre, a Vízi-kapuig.
A másik hálaadó énekkar pedig bal felé haladt, én mentem utánuk, azután a nép fele a falon, a Kemencék tornya mellett a széles falig.
Azután az Efraim-kapu, az Ó-kapu, a Hal-kapu, a Hananél-torony és a Méá-torony mellett egészen a Juh-kapuig mentek, és megálltak a Börtön-kapunál.
Majd fölállt a két hálaadó énekkar az Isten házában, és velem együtt az elöljárók fele
meg a papok: Eljákím, Maaszéjá és Minjámín, Míkájá, Eljóénaj, Zekarjá és Hananjá a harsonákkal,
továbbá Maaszéjá, Semajá és Eleázár, Uzzí, Jóhánán és Malkijjá, Élám és Ézer. Azután énekelni kezdtek az énekesek; Jizrahjá volt a karnagyuk.
Azon a napon nagy véresáldozatokat mutattak be, és örvendeztek, mert az Isten nagy örömöt szerzett nekik. Az asszonyok és gyermekek is örvendeztek; messzire elhallatszott, hogy mennyire örvendeznek Jeruzsálemben.
Azon a napon felügyelőket állítottak a kincsek, a felajánlások, az első termés és a tizedek raktárai élére, amelyekbe összegyűjtötték a papoknak és a lévitáknak járó törvényes részt a városok mezőiről, mert örültek a júdaiak, hogy szolgálatba álltak a papok és a léviták.
Ezek látták el az istentisztelettel és a tisztasági előírásokkal kapcsolatos tennivalókat meg az énekesek és a kapuőrök tennivalóit is Dávidnak és fiának, Salamonnak a parancsa szerint.
Mert nagyon régóta, Dávid és Ászáf idejétől fogva voltak az énekeseknek vezetői, és voltak Istent dicsérő és hálaadó énekek.
Zerubbábel és Nehémiás idejében egész Izráel megadta az áldozatokból napról napra az énekeseknek és a kapuőröknek járó részt. A szent adományokat is átadták a lévitáknak, a léviták pedig átadták a szent adományokat Áron fiainak.