Jeremiás siralmai
capítulo 5
Ötödik ének: Könyörgés irgalomért
verso 1
Emlékezz, Uram, mi történt velünk! Tekints ránk, és lásd meg gyalázatunkat!
verso 2
Örökségünk bitorlókra szállt, házunk idegenekre.
verso 3
Apátlan árvák lettünk, anyáink özvegyek.
verso 4
Vizünket pénzért isszuk, a saját fánkért is fizetni kell.
verso 5
Nyakunkon vannak elnyomóink, fáradozunk pihenés nélkül.
verso 6
Egyiptomnak adtunk kezet, meg Asszíriának, hogy legyen elég kenyerünk.
verso 8
Szolgák uralkodnak rajtunk, nincs, aki kiragadjon kezükből.
verso 9
Életünk kockáztatásával hordjuk be élelmünket, a pusztalakók fegyverétől veszélyeztetve.
verso 10
Bőrünk tüzel, mint a kemence, a kínzó éhségtől.
verso 11
Meggyalázták az asszonyokat a Sionon, a szüzeket Júda városaiban.
verso 12
A vezéreket felakasztották, a véneket sem becsülték.
verso 13
Az ifjaknak kell a malomkövet forgatniuk, a gyermekek a fahordásban botladoznak.
verso 14
Nincsenek már vének a kapuban, nem muzsikálnak az ifjak.
verso 15
Odavan szívünk vidámsága, örömtánc helyett gyászolunk.
verso 18
mert pusztaság lett a Sion hegye, rókák szaladgálnak rajta.
verso 19
De te, Uram, trónodon ülsz örökké, királyi széked megmarad nemzedékről nemzedékre.
verso 20
Miért feledkezel meg rólunk ilyen sokáig, miért hagysz el minket oly hosszú időn át?
verso 21
Téríts magadhoz, Uram, és mi megtérünk, tedd újra olyanokká napjainkat, mint régen voltak!
verso 22
Vagy talán végképp elvetettél minket, annyira megharagudtál volna ránk?
Libros
