Józsué könyve

capítulo 15


Capítulos:


Júda határai


verso 1

Ez jutott sorsolással Júda fiai törzsének nemzetségenként: Edóm határánál a Cin-puszta, Témán szélétől a Délvidék felé.


verso 2

Déli határuk a Sós-tenger végétől, a Délvidékre néző tengeröböltől indul ki,


verso 3

és délen az Akrabbím-hágó felé halad, majd átmegy Cin felé, azután fölmegy délről Kádés-Barneához. Elhalad Hecrón mellett, fölmegy Addár felé, és Karka felé kanyarodik.


verso 4

Majd Acmón felé halad, kiér Egyiptom patakjáig, és a határ a tengernél végződik. Ez legyen a déli határotok.


verso 5

Kelet felé a Sós-tenger a határ a Jordán torkolatáig. Az északi határvonal a tengeröbölnél, a Jordán torkolatánál kezdődik,


verso 6

innen fölmegy a határ Bét-Hoglá felé, és Bét-Arábától északra megy el, azután fölmegy a határ a rúbeni Bóhan sziklájáig.


verso 7

Azután az Ákór-völgytől Debír felé megy föl a határ, és észak felé fordul Gelílótnál, amely a pataktól délre, az Adummím-hágóval szemben van. Azután a Semes-forrás mellett halad el a határ, és vége a Rógél-forrásnál van.


verso 8

Innen fölmegy a határ a Ben-Hinnóm-völgy felé a jebúszi hegyhát déli oldalánál, azaz Jeruzsálemnél. Majd fölmegy a határ a hegytetőre, amely a Hinnóm-völggyel szemben nyugatra és a Refáím-völgy északi szélén van.


verso 9

A hegycsúcsról lekanyarodik a határ a Mé-Neftóah-forráshoz, és az efróni hegyvidék városaihoz ér ki. Majd lekanyarodik a határ Baalá, azaz Kirjat-Jeárím felé.


verso 10

Baalától nyugatra fordul a határ a Széír-hegység felé, áthalad a Jeárím-hegy, azaz a Keszálón északi oldalán. Innen lemegy Bét-Semes irányába, és Timná felé halad.


verso 11

Azután továbbmegy a határ az ekróni hegyháttól északra, és Sikkárón felé kanyarodik. Azután átmegy a határ a Baalá-hegy felé, és elér Jabneélhez, úgyhogy a határ a tengernél végződik.


verso 12

A nyugati határ a Nagy-tenger partvidéke. Ez Júda fiainak a határa körös-körül nemzetségenként.


Káléb öröksége


verso 13

Kálébnak, Jefunne fiának is Júda fiai között adtak birtokrészt, ahogyan az Úr megparancsolta Józsuénak: Kirjat-Arbát, Anák apjának városát, azaz Hebrónt.

Józs 14,6; Bír 1,10


verso 14

Káléb kiűzte onnan Anák három fiát: Sésajt, Ahímant és Talmajt, Anák leszármazottait.


verso 15

Innen felvonult Debír lakói ellen. Debír neve azelőtt Kirjat-Széfer volt.


verso 16

Akkor ezt mondta Káléb: Aki megveri és elfoglalja Kirjat-Széfert, annak adom a lányomat, Akszát feleségül.


verso 17

Otníél, Káléb öccsének, Kenaznak a fia foglalta el azt, így neki adta a lányát, Akszát feleségül.


verso 18

Amikor az asszony hozzáment, a férje rábeszélte, hogy kérjen mezőt az apjától. Amikor leszállt a szamárról, Káléb megkérdezte tőle: Mi járatban vagy?


verso 19

Az asszony ezt felelte neki: Ajándékozz meg engem! Ha a Délvidékre adtál férjhez, akkor adj nekem forrásokat is! Káléb pedig neki adta a Felső-forrásokat és az Alsó-forrásokat.


Júda városai


verso 20

Ez Júda fiai törzsének az öröksége nemzetségenként:


verso 21

Ezek lettek Júda fiai törzsének legtávolabbi városai Edóm határánál, a Délvidéken: Kabceél, Éder és Jágúr,


verso 22

Kíná, Dímóná és Adádá,


verso 23

Kedes, Hácór és Jitnán,


verso 24

Zíf, Telem és Beálót,


verso 25

Hácór-Hadattá és Kerijjót-Hecrón, azaz Hácór,


verso 26

Amám, Sema és Móládá,


verso 27

Hacar-Gaddá, Hesmón és Bét-Pelet,


verso 28

Hacar-Súál, Beérseba és Bizjótjá,


verso 29

Baalá, Ijjím és Ecem,


verso 30

Eltólad, Keszíl és Hormá,


verso 31

Ciklág, Madmanná és Szanszanná,


verso 32

Lebáót, Silhím, Ajin és Rimmón. Összesen huszonkilenc város falvaival együtt.


verso 33

A Sefélá-alföldön: Estáól, Corá és Asná,


verso 34

Zánóah, Én-Ganním, Tappúah és Énám,


verso 35

Jarmút, Adullám, Szókó és Azéká,


verso 36

Saarajim, Adítajim, Gedérá és Gedérótajim. Tizennégy város falvaival együtt.


verso 37

Cenán, Hadásá és Migdal-Gád,


verso 38

Dilán, Micpe és Jokteél,


verso 39

Lákís, Bockat és Eglón,


verso 40

Kabbón, Lahmász és Kitlís,


verso 41

Gedérót, Bét-Dágón, Naamá és Makkédá. Tizenhat város falvaival együtt.


verso 42

Libná, Eter és Ásán,


verso 43

Jiftáh, Asná és Necíb,


verso 44

Keílá, Akzíb és Márésá. Kilenc város falvaival együtt.


verso 45

Ekrón, a hozzá tartozó városokkal és falvakkal együtt.


verso 46

Ekróntól a tengerig az egész terület Asdód mellett, az ott levő falvakkal együtt.


verso 47

Asdód, a hozzá tartozó városokkal és falvakkal; Gáza, a hozzá tartozó városokkal és falvakkal egészen Egyiptom patakjáig, meg a Nagy-tenger partvidéke.


verso 48

A hegyvidéken Sámír, Jattír és Szókó,


verso 49

Danná és Kirjat-Szanná, azaz Debír,


verso 50

Anáb, Estemó és Áním,


verso 51

Gósen, Hólón és Giló. Tizenegy város falvaival együtt.


verso 52

Arab, Dúmá és Esán,


verso 53

Jánúm, Bét-Tappúah és Aféká,


verso 54

Humtá, Kirjat-Arba, azaz Hebrón és Cíór. Kilenc város falvaival együtt.


verso 55

Máón, Karmel, Zíf és Júttá,


verso 56

Jizreel, Jokdeám és Zánóah,


verso 57

Kajin, Gibá és Timná. Tíz város falvaival együtt.


verso 58

Halhúl, Bét-Cúr és Gedór,


verso 59

Maarát, Bét-Anót és Eltekón. Hat város falvaival együtt.


verso 60

Kirjat-Baal, azaz Kirjat-Jeárím és Rabbá. Két város falvaival együtt.


verso 61

A pusztában: Bét-Arábá, Middín és Szekáká,


verso 62

Nibsán, Ír-Melah és Én-Gedí. Hat város falvaival együtt.


verso 63

A jebúsziakat, Jeruzsálem lakóit nem tudták kiűzni Júda fiai. Ezért laknak ott a jebúsziak Júda fiaival Jeruzsálemben még ma is.

Bír 1,21; 2Sám 5,6

Capítulos:


Libros