Józsué könyve
capítulo 11
Ütközet Mérómnál
verso 1
Amikor meghallotta ezt Jábín, Hácór királya, üzenetet küldött Jóbábhoz, Mádón királyához, Simrón királyához, Aksáf királyához
verso 2
és azokhoz a királyokhoz, akik az északi hegyvidéken laktak, meg az Arábá-völgyben Kinnerettől délre, a Sefélá-alföldön meg a Dór mellett levő nyugati dombvonulaton;
verso 3
a keleten és nyugaton lakó kánaániakhoz, az emóriakhoz, a hettitákhoz, a perizziekhez és a jebúsziakhoz a hegyvidékre és a Hermón tövében lakó hivviekhez Micpá földjére.
verso 4
Ezek kivonultak egész seregükkel. Annyi volt az ember, mint tenger partján a homok, de ló és harci kocsi is nagyon sok volt.
verso 5
Mindezek a királyok összefogtak, és amikor megérkeztek, közösen ütöttek tábort a Méróm vizénél, hogy harcoljanak Izráel ellen.
verso 6
Akkor ezt mondta az Úr Józsuénak: Ne félj tőlük, mert holnap ilyenkor Izráelnek adom mindnyájukat halálra sebezve. Vágasd át lovaik inát, és gyújtsd fel harci kocsijaikat!
verso 7
Józsué váratlanul rájuk tört egész hadseregével a Méróm vizénél, és megrohanta őket.
verso 8
Az Úr pedig Izráel kezébe adta őket. Megverték és üldözték őket Szidón-Rabbáig és Miszrefót-Majimig és a Micpe-völgyig kelet felé. Megverték őket, senkit sem hagytak elmenekülni.
verso 9
Úgy tett velük Józsué, ahogyan meghagyta neki az Úr: Lovaik inát átvágatta, harci kocsijaikat pedig fölgyújtotta.
Józsué elfoglalja az egész országot
verso 10
Akkor visszafordult Józsué, elfoglalta Hácórt, királyát pedig megölte karddal. Mindezeknek a királyságoknak korábban Hácór állt az élén.
verso 12
Ezeknek a királyoknak minden városát elfoglalta Józsué királyaikkal együtt, és kardélre hányta, kiirtotta őket, ahogyan Mózes, az Úr szolgája megparancsolta.
verso 13
De a halmokon álló városokat nem perzselte föl Izráel, egyedül csak Hácórt perzselte fel Józsué.
verso 14
Minden holmi és állat, amelyet ezekben a városokban zsákmányoltak, Izráel fiainak a prédája lett. Csak az embereket hányták kardélre; mindenkit kipusztítottak, nem hagytak meg egy lelket sem.
verso 15
Ahogyan az Úr megparancsolta szolgájának, Mózesnek, úgy parancsolta meg Mózes Józsuénak, és úgy cselekedett Józsué. Semmiben sem tért el attól, amit az Úr Mózesnek parancsolt.
verso 16
Így foglalta el Józsué azt az egész országot: a hegyvidéket, az egész Délvidéket és Gósen egész földjét, a Sefélá-alföldet és az Arábá-völgyet, Izráel hegyvidékét és alföldjét
verso 17
a Kopasz-hegytől, amely Széír irányában emelkedik, Baal-Gádig, mely a Libánon völgyében a Hermón-hegység lábánál fekszik. Összes királyukat elfogta, levágta és megölte.
verso 18
Hosszú ideig viselt háborút Józsué ezek ellen a királyok ellen.
verso 19
Egyetlen város sem köthetett békét Izráel fiaival, csak a Gibeónban lakó hivviek. Mindent harcban foglaltak el.
→
Józs 9,15
verso 20
Mert az Úr megkeményítette a szívüket, hogy harcoljanak Izráel ellen. Ezért Izráel kiirtotta őket, nem volt irgalom számukra, hanem kipusztították őket, ahogyan az Úr megparancsolta Mózesnek.
→
5Móz 2,30;
5Móz 7,2
verso 21
Abban az időben elment Józsué, és kipusztította az anákiakat a hegyvidékről, Hebrónból, Debírből, Anábból, mindenünnen Júda és Izráel hegyvidékéről. Városaikkal együtt kiirtotta őket Józsué.
→
4Móz 13,22;
5Móz 9,1
verso 22
Nem maradtak az anákiak fiaiból Izráel fiainak földjén, csak Gázában, Gátban és Asdódban maradtak meg.
→
1Sám 17,4;
2Sám 21,16
verso 23
Így foglalta el Józsué az egész országot, pontosan úgy, ahogyan megígérte Mózesnek az Úr. Józsué pedig átadta azt örökségül Izráelnek, mindegyik törzsnek a maga részét. És béke lett az országban a háború után.
→
Józs 14,15
Libros
