A jelenések könyve

Capítulos:

… 17 18 19 20 21 22   ⇤ ← 21 → ⇥

verso 2

És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennyből az Istentől, felkészítve, mint egy menyasszony, aki férje számára van felékesítve.

→ Jel 3,12; Ézs 52,1; Ézs 61,10

verso 3

Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trón felől: Íme, Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga Isten lesz velük,

→ Ez 37,27; 3Móz 26,11

verso 4

és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.

→ Ézs 25,8; Ézs 35,10; Ézs 65,19

verso 5

A trónon ülő ezt mondta: Íme, újjáteremtek mindent. És így szólt: Írd meg, mert ezek az igék megbízhatók és igazak!

verso 6

És ezt mondta nekem: Megtörtént! Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen.

→ Ézs 55,1

verso 7

Aki győz, örökölni fogja mindezt, és Istene leszek annak, az pedig fiam lesz.

→ 2Sám 7,14; Zsolt 89,27

verso 8

De a gyáváknak és hitetleneknek, az utálatosaknak, gyilkosoknak és paráznáknak, a varázslóknak és bálványimádóknak, és minden hazugnak a tűzzel és kénnel égő tóban lesz a helye: ez a második halál.

verso 9

És jött egy a hét angyal közül, akiknél a hét pohár volt, telve a hét utolsó csapással, és így szólt hozzám: Jöjj, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány feleségét.

verso 10

Elvitt engem lélekben egy nagy és magas hegyre, és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, amely Istentől, a mennyből szállt alá,

→ Ez 40,2

verso 11

telve Isten dicsőségével; ragyogása hasonló volt a legértékesebb drágakőhöz, a kristályfényű jáspishoz,

verso 12

fala nagy volt és magas, tizenkét kapuja volt, előttük tizenkét angyal, és a kapukra nevek írva, Izráel fiai tizenkét törzsének nevei:

→ Ez 48,30

verso 13

kelet felől három kapu, észak felől három kapu, dél felől három kapu, és nyugat felől három kapu.

verso 14

A város falának tizenkét alapköve volt, és azokon a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve.

verso 15

Aki velem beszélt, annál volt egy arany mérővessző, hogy megmérje a várost, annak kapuit és falát:

→ Ez 40,3

verso 16

a város négyszögletű volt, és a hossza annyi, mint a szélessége; és megmérte a várost a mérővesszővel: tizenkétezer futam, hossza, szélessége és magassága egyenlő.

verso 17

Megmérte a falát is: száznegyvennégy könyök, emberi mértékkel, amely az angyalé is.

verso 18

Falának építőanyaga jáspis, és a város színarany, tiszta üveghez hasonló.

→ Ézs 54,11

verso 19

A város falának alapköveit mindenféle drágakő ékesítette: az első alapkő jáspis, a második zafír, a harmadik kalcedon, a negyedik smaragd,

verso 20

az ötödik szárdonix, a hatodik karneol, a hetedik krizolit, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz, a tizedik krizopráz, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt.

verso 21

A tizenkét kapu tizenkét gyöngy volt, a kapuk mindegyike egy-egy gyöngyből, és a város utcája színarany, mint az átlátszó üveg.

verso 22

Nem láttam templomot a városban, mert a mindenható Úr Isten és a Bárány annak a temploma.

verso 23

És a városnak nincs szüksége a napra, sem a holdra, hogy világítsanak neki, mert az Isten dicsősége világosította meg, és lámpása a Bárány:

→ Ézs 60,19

verso 24

a népek az ő világosságában fognak járni, és a föld királyai oda viszik be dicsőségüket.

→ Ézs 60,3

verso 25

Kapuit nem zárják be nappal, éjszaka pedig nem lesz.

→ Ézs 60,11

verso 26

A népek oda viszik be kincseiket és gazdagságukat,

verso 27

tisztátalanok pedig nem jutnak be oda, sem olyanok, akik utálatosságot vagy hazugságot cselekszenek: hanem csak azok, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe.

→ Ézs 52,1; Ez 44,9

Capítulos:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22