Habakuk próféta könyve
capítulo 2
Az igaz ember hitből él
verso 1
Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára, figyelek, várva, hogy mit szól hozzám és mit felel panaszomra.
→
Ézs 21,8;
Ez 33,7
verso 2
Válaszolt is nekem az Úr, és ezt mondta: Írd le ezt a kijelentést, vésd táblákra, hogy könnyen el lehessen olvasni!
→
Ézs 30,8;
Jel 1,11
verso 3
Eldöntött dolog már, amiről kijelentést kaptál, hamarosan célhoz ér, és nem okoz csalódást. Ha késik is, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el.
→
Zsid 10,37;
2Pt 3,9
Jaj a kizsákmányolóknak!
verso 5
Bizony, csalóka a bor! Nagyhangúvá lesz a férfi, nem nyughatik. Szélesre tátja torkát, mint a sír, telhetetlen, mint a halál, magához ragad minden nemzetet, magához gyűjt minden népet.
verso 6
De majd mindezek példázatot költenek, és ilyen jelképes hasonlatokat mondanak róla: Jaj annak, aki rakásra gyűjti, ami nem az övé – de meddig? –, és másoktól elvett javakkal gazdagodik!
verso 7
De rád támadnak hirtelen, akik marcangolnak, fölébrednek, akiktől reszketsz, és zsákmányul esel nekik.
verso 8
Mivel te sok népet kizsákmányoltál, te is zsákmányul esel a többi népnek; azért, mert emberek vérét ontottad, és erőszakosan bántál országokkal, városokkal és a bennük lakókkal.
verso 9
Jaj annak, aki a házába tisztességtelen hasznot gyűjt, aki fészkét magasba rakja, hogy megmenekülhessen a fenyegető veszedelemtől!
→
Abd 1,4
verso 10
Házad gyalázatára vált, amit kiterveltél. Önmagad ellen vétkeztél, amikor sok népet tönkretettél,
verso 11
mert a kő is igazságért kiált a falból, és a tetőgerenda válaszol neki.
verso 13
Hiszen a Seregek Ura így határozott: Amiért a népek fáradoznak, azt tűz pusztítja el, amiért a nemzetek fáradoznak, az semmivé válik.
→
Jer 51,58
verso 14
De a föld tele lesz az Úr dicsőségének ismeretével, ahogyan a tengert víz borítja.
→
Ézs 11,9
verso 15
Jaj annak, aki leitatja embertársát, mérget kever italába, és lerészegíti, hogy lássa gyalázatát!
verso 16
Szégyen fog eltölteni dicsőség helyett. Neked is innod kell, és támolyogni fogsz, amikor az Úr jobbja átnyújtja neked a poharat, és szégyen borítja dicsőségedet.
verso 17
A Libánon elleni erőszak visszahullik rád; a vadállatok kipusztítása miatt majd te is rettegni fogsz. Hiszen te emberek vérét ontottad, és erőszakosan bántál országokkal, városokkal és a bennük lakókkal.
verso 18
Mit használ a bálványszobor? – hiszen csak szobrász formálta! Mit ér az istenszobor? – hamis útmutatást ad! Bár bízott benne, aki megformálta, csak néma bálványt készített.
→
Ézs 44,10
verso 19
Jaj annak, aki a fának mondja: Ébredj! – és a néma kőnek: Kelj föl! Adhat ez útmutatást? Arannyal, ezüsttel van ugyan borítva, de semmilyen lélek nincs benne!
→
Zsolt 115,4
Libros
