Mózes negyedik könyve
capítulo 31
Izráel bosszút áll Midjánon
verso 1
Azután így beszélt Mózeshez az Úr:
verso 2
Állj bosszút Izráel fiaiért a midjániakon, azután elődeid mellé kerülsz.
→
4Móz 25,17
verso 3
Azután így beszélt Mózes a néphez: Fegyverezzetek föl magatok közül férfiakat a harcra, és támadják meg Midjánt, hogy bosszút álljanak Midjánon az Úrért.
verso 4
Ezret küldjetek egy-egy törzsből, Izráel mindegyik törzséből a harcba.
verso 5
Kivezényeltek tehát Izráel soraiból törzsenként ezret: tizenkétezer harcra fölfegyverzett embert.
verso 6
Azután csatába küldte őket Mózes, törzsenként ezret; velük együtt csatába küldte Fineást, Eleázár pap fiát is, mert ő kezelte a szent eszközöket és a riadót jelző harsonákat.
→
4Móz 10,2;
Józs 6,4
verso 7
Csatába is szálltak Midján ellen, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr, és megöltek minden férfit.
→
5Móz 20,13;
Bír 21,11
verso 8
Midján királyait is megölték azokkal, akiket lemészároltak: Evít, Rekemet, Cúrt, Húrt és Rebát: Midján öt királyát. Megölték fegyverrel Bálámot, Beór fiát is.
→
Józs 13,21
verso 9
Midján asszonyait és gyermekeit azonban foglyul ejtették Izráel fiai, és elvitték zsákmányként minden állatukat, jószágukat és egész vagyonukat.
→
5Móz 2,35;
5Móz 20,14
verso 10
Fölperzseltek lakóhelyükön minden várost és sátortábort.
verso 11
Azután fogták az egész zsákmányt és az összes megszerzett embert és állatot,
verso 12
és odavitték Mózeshez, Eleázár paphoz és Izráel fiai közösségéhez a foglyokat és a megszerzett zsákmányt a táborba, Móáb síkságán, a Jordán mellett, Jerikóval szemben.
verso 13
Mózes, Eleázár pap és a közösség összes fejedelme kivonult eléjük a táboron kívülre.
verso 14
De Mózes megharagudott a hadsereg vezetőire, az ezredesekre és a századosokra, akik hazatértek a megvívott harcból.
verso 15
Ezt mondta nekik Mózes: Hát ti életben hagytátok az egész asszonynépet?!
verso 16
Hiszen ők csábították hűtlenségre az Úr ellen Izráel fiait Bálám tanácsa szerint Peór kedvéért! Ezért érte csapás az Úr közösségét.
→
4Móz 25,1;
2Pt 2,15;
Jel 2,14
verso 17
Most azért öljetek meg minden fiúgyermeket, és öljetek meg minden nőt is, akinek már volt dolga férfival úgy, hogy vele hált.
verso 18
De hagyjatok életben magatoknak minden leánygyermeket, aki még nem ismeri a férfival való hálást.
→
Bír 21,10
verso 19
Ti pedig maradjatok a táboron kívül hét napig. Mindaz, aki megölt valakit, vagy megérintett egy elesettet, tisztítsa meg magát a harmadik napon és a hetedik napon: ti is, meg a foglyaitok is.
→
4Móz 19,9
verso 20
Tisztítsatok meg minden ruhát, bőrholmit, kecskeszőrkészítményt és minden faeszközt.
verso 21
Eleázár pap pedig ezt mondta a katonáknak, akik megjárták a háborút: Ez a törvény rendelkezése, amelyet megparancsolt Mózesnek az Úr:
verso 22
Az arany-, ezüst-, réz-, meg a vas-, ón- és ólomholmit,
verso 23
mindazt, ami tűzálló, tartsátok tűzbe, hogy megtisztuljon, de még tisztítóvízzel is tisztítsátok meg. Ami pedig nem tűzálló, azt merítsétek vízbe!
→
Ézs 6,6;
Mt 3,11
verso 24
Ruhátokat is mossátok ki a hetedik napon, hogy tiszták legyetek. Azután bejöhettek a táborba.
verso 25
Azután ezt mondta Mózesnek az Úr:
verso 26
Számold össze a foglyokat, az elfogott embereket és állatokat, Eleázár pappal és a közösség családfőivel együtt.
verso 28
Végy el egy részt az Úrnak a hadba vonult harcosoktól, ötszázból egyet: embert, marhát, szamarat és juhot egyaránt.
verso 29
Abból a feléből vegyétek el, ami nekik jutott, és add azt Eleázár papnak az Úrnak szóló felajánlásként.
verso 30
Az Izráel fiainak jutott feléből pedig végy el ötvenenként egyet: embert és marhát, szamarat meg juhot, mindenféle állatot. Add azokat a lévitáknak, akik az Úr hajlékánál végzik a tennivalókat.
verso 31
Mózes és Eleázár pap úgy járt el, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.
verso 32
Ez volt az, ami a megszerzett zsákmányból megmaradt; abból, amit zsákmányolt a hadinép: hatszázhetvenötezer juh,
verso 35
és harminckétezer ember: azok a nők, akik nem ismerték a férfival való hálást.
verso 36
Ennek az a fele, amely a hadba vonultak része volt, szám szerint a következő volt: háromszázharminchétezer-ötszáz juh,
verso 37
ebből az Úrnak járó rész hatszázhetvenöt juh volt;
verso 38
harminchatezer marha, ebből az Úrnak járó rész hetvenkettő volt;
verso 39
harmincezer-ötszáz szamár, ebből az Úrnak járó rész hatvanegy volt;
verso 40
és tizenhatezer ember, közülük az Úrnak járó rész harminckét lélek volt.
verso 41
Mózes átadta Eleázár papnak az Úrnak felajánlott részt, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.
verso 42
Az Izráel fiainak jutott felerész, amelyet elvett Mózes a harcosoktól,
verso 43
tehát a közösségre eső felerész ennyi volt: háromszázharminchétezer-ötszáz juh,
verso 47
Az Izráel fiainak jutott felerészből elvett Mózes minden ötven emberből és állatból egyet, és odaadta azokat a lévitáknak, akik az Úr hajlékánál végezték a tennivalóikat, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.
verso 48
Akkor odamentek Mózeshez a sereg egységeinek a parancsnokai, az ezredesek és a századosok,
verso 49
és ezt mondták Mózesnek: Mi, a te szolgáid, összeszámoltuk a ránk bízott harcosokat, és senki sem hiányzik közülünk.
verso 50
Ezért elhoztuk mindnyájan az Úrnak szóló áldozatul az arany ékszereket, ki-ki amit talált: a bokaláncokat és karpereceket, a gyűrűket, fülbevalókat és nyakláncokat, hogy engesztelést szerezzenek nekünk az Úr előtt.
→
2Sám 8,11
verso 51
Mózes és Eleázár pap átvette tőlük az aranyat, csupa mesterművet.
verso 52
Az összes arany, amelyet az ezredesek és századosok felajánlottak az Úrnak, tizenhatezer-hétszázötven sekel súlyú volt;
verso 53
a katonáik pedig a saját zsákmányukat megtartották maguknak.
verso 54
Mózes és Eleázár pap átvették az aranyat az ezredesektől és századosoktól, és bevitték a kijelentés sátrába az Úr elé, emlékeztetőül Izráel fiaira.
→
2Móz 30,16
Libros
