A krónikák második könyve
capítulo 11
verso 1
Miután Roboám visszatért Jeruzsálembe, összegyűjtötte Júda házát és Benjámint, száznyolcvanezer válogatott harcost, hogy megtámadják Izráelt, és visszaszerezzék az országot Roboámnak.
verso 2
De így szólt az Úr igéje Semajához, az Isten emberéhez:
verso 3
Mondd meg Roboámnak, Salamon fiának, Júda királyának és egész Izráelnek Júdában és Benjáminban:
verso 4
Így szól az Úr: Ne vonuljatok fel, és ne harcoljatok testvéreitekkel! Térjen haza mindenki, mert én akartam ezt így! Ők hallgattak is az Úr szavára, és hazatértek, nem vonultak ki Jeroboám ellen.
Roboám uralkodásának első három éve
verso 5
Roboám Jeruzsálemben lakott, de több várost erődítménnyé építtetett ki Júdában.
verso 6
Így építette ki Betlehemet, Étámot és Tekóát,
verso 7
Bét-Cúrt, Szókót és Adullámot,
verso 9
Adórajimot, Lákíst és Azékát,
verso 10
Corát, Ajjálónt és Hebrónt. Ezek voltak az erődített városok Júdában és Benjáminban.
verso 11
Megerősítette az erődítményeket, és parancsnokokat helyezett oda, ellátta élelem-, olaj- és borraktárakkal,
verso 12
továbbá mindegyik várost hosszú pajzsokkal és kopjákkal, és rendkívül megerősítette azokat. Így maradt az övé Júda és Benjámin.
verso 13
Az összes pap és lévita, akik csak Izráelben voltak, mindenünnen átálltak hozzá.
verso 14
A léviták elhagyták legelőiket és birtokukat, és átmentek Júdába meg Jeruzsálembe, mert elkergették őket Jeroboám és fiai, nem maradhattak az Úr papjai;
verso 15
Jeroboám pedig a saját papjait rendelte az áldozóhalmokra, a gonosz szellemek szolgálatára meg a borjakéra, amelyeket csináltatott.
→
1Kir 12,31
verso 16
Követték a papokat Jeruzsálembe Izráel valamennyi törzséből azok is, akiket szívük arra indított, hogy Izráel Istenét, az Urat keressék, és továbbra is őseik Istenének, az Úrnak áldozzanak.
→
1Kir 12,26
verso 17
Ezek erősítették Júda országát, támogatták Roboámot, Salamon fiát három évig, mert csak három évig jártak Dávid és Salamon útján.
verso 18
Roboám feleségül vette Mahalatot, Jerímótnak, Dávid fiának a leányát meg Abíhajilt, Elíábnak, Isai fiának a leányát.
→
1Sám 16,6
verso 19
Ez fiúkat szült neki: Jeúst, Semarját és Zahamot.
verso 20
Azután elvette Maakát, Absolon leányát, aki Abijját, Attajt, Zízát és Selómítot szülte neki.
verso 21
Maakát, Absolon leányát jobban szerette Roboám valamennyi feleségénél és másodfeleségénél, bár tizennyolc feleséget és hatvan másodfeleséget tartott, és nemzett huszonnyolc fiút és hatvan leányt.
verso 22
Roboám Abijját, Maaká fiát tette meg testvérei között az elsővé, mint trónörököst, mert őt akarta királlyá tenni.
verso 23
Ezért bölcsen szétosztotta a többi fia között Júda és Benjámin egész területét meg az összes erődített várost. Bőségesen ellátta őket élelemmel, és sok feleséget szerzett nekik.
→
2Krón 21,3
Libros
