Pál első levele Timóteushoz

capítulo 5


Capítulos:

1 2 3 4 5 6


A gyülekezet megintésének módja


verso 1

Idősebb férfit ne dorgálj meg, hanem intsd mint apádat, a fiatalabbat pedig mint öcsédet,

3Móz 19,32; Tit 2,2


verso 2

az idősebb asszonyt mint anyádat, a fiatalabbat mint húgodat: teljes tisztasággal.


Az özvegyekről


verso 3

Az özvegyasszonyokat, akik valóban özvegyek, tiszteld.


verso 4

Ha pedig egy özvegyasszonynak vannak gyermekei vagy unokái, akkor ezek először azt tanulják meg, hogy saját családjukról istenfélő módon gondoskodjanak, és hálájukat szüleik iránt így róják le, mert ez kedves Istennek.


verso 5

A valóban özvegy és magára maradt asszony pedig Istenben reménykedik, és kitart a könyörgésben és imádkozásban éjjel és nappal.


verso 6

A kicsapongó pedig már életében halott.


verso 7

Ezekről a dolgokról is rendelkezzél, hogy feddhetetlenek legyenek.


verso 8

Ha pedig valaki övéiről és főként háza népéről nem gondoskodik, az megtagadja a hitet, és rosszabb a hitetlennél.


verso 9

Az özvegyasszonyok közé csak olyat szabad bejegyezni, aki nem fiatalabb hatvanévesnél, aki egy férfi felesége volt,


verso 10

aki mellett jó cselekedetei tanúskodnak: gyermekeket nevelt fel, vendégszerető volt, a szentek lábát megmosta, elesetteken segített, mindenféle jó cselekedetre kész volt.


verso 11

A fiatalabb özvegyeket pedig ne jegyezd be, mert ha feltámad bennük a vágy, hogy férjhez menjenek, elfordulnak Krisztustól.


verso 12

Ezek ítéletet vonnak magukra, mert előző fogadalmukat megszegték.


verso 13

Ráadásul semmittevők is, akik megszokták, hogy házról házra járjanak, de nemcsak semmittevők, hanem fecsegők is, a más dolgába avatkoznak, és olyanokat beszélnek, amilyeneket nem kellene.


verso 14

Azt akarom tehát, hogy a fiatalabb özvegyek menjenek férjhez, szüljenek gyermekeket, vezessenek háztartást, és ne adjanak semmi alkalmat az ellenségnek a gyalázkodásra.


verso 15

Mert egyesek már a Sátánhoz hajlottak.


verso 16

Ha egy hívő asszonynak özvegyasszony hozzátartozói vannak, segítse őket, ne terheljék a gyülekezetet, hogy az a valóban özvegyeket segíthesse.


A presbiterekről


verso 17

A vezetésben bevált presbiterek kétszeres megbecsülést érdemelnek: elsősorban azok, akik az igehirdetésben és a tanításban fáradoznak.


verso 18

Mert azt mondja az Írás: „Nyomtató ökörnek ne kösd be a száját”, és „Méltó a munkás a maga bérére”.

5Móz 25,4; Mt 10,10; Lk 10,7


verso 19

Presbiter ellen vádat ne fogadj el, csak „két vagy három tanú szavára”.

5Móz 17,6; 5Móz 19,15


verso 20

Akik vétkeznek, azokat mindenki előtt fedd meg, hogy a többiekben is félelem támadjon.


A gyülekezet vezetése részrehajlás nélkül


verso 21

Kérve kérlek Istenre, Krisztus Jézusra és a választott angyalokra, hogy tartsd meg ezeket előítélet nélkül, és semmit se tégy részrehajlásból.


verso 22

A kézrátételt ne siesd el senkinél! Mások bűneiben ne légy részes! Tisztán őrizd meg önmagadat!


verso 23

Ezután ne csak vizet igyál, hanem – gyomrodra és gyakori gyengélkedésedre való tekintettel – élj egy kevés borral is.


verso 24

Némely ember bűnei nyilvánvalók, és előtte mennek az ítéletre; mások bűnei viszont csak később derülnek ki.


verso 25

Ugyanígy nyilvánvalók a jó cselekedetek is, és amelyek másfélék, azok sem rejthetők el.

Capítulos:


Libros