Pál első levele a korinthusiakhoz
capítulo 15
Krisztus feltámadásának tanúi
verso 1
Eszetekbe juttatom, testvéreim, az evangéliumot, amelyet hirdettem nektek, amelyet be is fogadtatok, amelyben meg is maradtatok.
verso 2
Általa üdvözültök is, ha megtartjátok úgy, ahogy én hirdettem is nektek, hacsak nem hiába lettetek hívőkké.
verso 3
Mert én elsősorban azt adtam át nektek, amit én magam is kaptam: hogy Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint,
→
Ézs 53,5
verso 5
és megjelent Kéfásnak, majd a tizenkettőnek.
verso 6
Azután megjelent több mint ötszáz testvérnek egyszerre, akik közül a legtöbben még mindig élnek, néhányan azonban elhunytak.
verso 7
Azután megjelent Jakabnak, majd valamennyi apostolnak.
verso 8
Legutoljára pedig, mint egy torzszülöttnek, megjelent nekem is.
verso 9
Mert én a legkisebb vagyok az apostolok között, aki arra sem vagyok méltó, hogy apostolnak nevezzenek, mert üldöztem Isten egyházát.
→
Ef 3,8;
1Tim 1,15
verso 10
De Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok, és hozzám való kegyelme nem lett hiábavaló, sőt többet fáradoztam, mint ők mindnyájan; de nem én, hanem az Istennek velem való kegyelme.
verso 11
Azért akár én, akár ők: így prédikálunk, és így lettetek hívőkké.
Krisztus feltámadt, mi is feltámadunk
verso 12
Ha pedig Krisztusról azt hirdetjük, hogy feltámadt a halottak közül, hogyan mondhatják közületek némelyek, hogy nem támadnak fel a halottak?
verso 13
Hiszen ha nem támadnak fel a halottak, akkor Krisztus sem támadt fel.
verso 14
Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is.
verso 15
Sőt Isten hamis tanúinak is bizonyulunk, mert akkor Istennel szemben arról tanúskodtunk, hogy feltámasztotta Krisztust, akit azonban nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak.
verso 16
Mert ha a halottak nem támadnak fel, Krisztus sem támadt fel.
verso 17
Ha pedig Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a ti hitetek, még bűneitekben vagytok.
verso 18
Sőt akkor azok is elvesztek, akik Krisztusban hunytak el.
verso 19
Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.
verso 20
Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, mint az elhunytak zsengéje.
→
Kol 1,18
verso 21
Mivel ember által van a halál, ember által van a halottak feltámadása is.
→
Róm 5,12
verso 22
Mert ahogyan Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy Krisztusban is mindnyájan életre kelnek.
verso 23
Mindenki a maga rendje szerint: első zsengeként támadt fel Krisztus, azután az ő eljövetelekor következnek azok, akik a Krisztuséi.
verso 24
Azután jön a vég, amikor átadja az uralmat az Istennek és Atyának, amikor eltöröl minden fejedelemséget, minden hatalmat és erőt.
→
Ef 1,22
verso 25
Mert addig kell uralkodnia, míg lába alá nem veti valamennyi ellenségét.
→
Zsolt 110,1
verso 27
Mert Isten mindent az ő lába alá vetett. Amikor pedig azt mondja, hogy mindent az ő lába alá vetett, nyilvánvaló, hogy annak kivételével, aki neki alávetett mindent.
→
Zsolt 8,7
verso 28
Amikor pedig majd alávettetett neki minden, akkor maga a Fiú is aláveti magát annak, aki alávetett neki mindent, hogy Isten legyen minden mindenekben.
verso 29
Különben mi értelme van annak, hogy a halottakért megkeresztelkednek? Ha a halottak egyáltalán nem támadnak fel, miért keresztelkednek meg értük?
verso 30
Miért vállalunk veszedelmet mi is minden pillanatban?
verso 31
Naponként a halállal nézünk szembe, oly igaz ez, testvéreim, mint a veletek való dicsekvésem Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.
→
2Kor 4,10
verso 32
Ha csak emberi módon küzdöttem a vadállatokkal Efezusban, mi hasznom belőle? Ha a halottak nem támadnak fel, akkor „együnk és igyunk, mert holnap úgyis meghalunk”.
→
Ézs 22,13;
2Kor 1,8
verso 33
Ne tévelyegjetek: „A jó erkölcsöt megrontja a rossz társaság!”
verso 34
Legyetek valóban józanok, és ne vétkezzetek, mert némelyek nem ismerik Istent: megszégyenítésetekre mondom ezt.
A test feltámadása
verso 35
De megkérdezhetné valaki: hogyan támadnak fel a halottak? Milyen testben jelennek meg?
verso 36
Esztelen! Amit elvetsz, nem kel életre, míg előbb meg nem hal,
verso 37
és amikor vetsz, nem a leendő testet veted el, hanem csak a magot, talán búzáét vagy valami másét.
verso 38
De Isten olyan testet ad annak, amilyet elhatározott, mégpedig minden egyes magnak a neki megfelelő testet.
verso 39
Nem minden test egyforma, hanem más az embereké, más az állatoké, más a madaraké, és más a halaké.
verso 40
Vannak mennyei testek, és vannak földi testek, de más a mennyeiek fényessége, és más a földieké.
verso 41
Más a nap fényessége, más a hold fényessége, és más a csillagok fényessége: mert egyik csillag fényességben különbözik a másik csillagtól.
verso 42
Így van a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban;
verso 43
elvettetik gyalázatban, feltámasztatik dicsőségben; elvettetik erőtlenségben, feltámasztatik erőben.
verso 44
Elvettetik földi test, feltámasztatik lelki test. Ha van földi test, van lelki test is.
verso 45
Így is van megírva: „Az első ember, Ádám, élőlénnyé lett”, az utolsó Ádám pedig megelevenítő Lélekké.
→
1Móz 2,7
verso 46
De nem a lelki az első, hanem a földi, azután a lelki.
verso 47
Az első ember a föld porából való, a második ember mennyből való.
→
Dán 7,13
verso 48
Amilyen a földből való, olyanok a földiek is, és amilyen a mennyből való, olyanok a mennyeiek is.
verso 51
Íme, titkot mondok nektek: nem fogunk ugyan mindnyájan meghalni, de mindnyájan el fogunk változni.
verso 52
Hirtelen egy szempillantás alatt, az utolsó harsonaszóra; mert meg fog szólalni a harsona, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, mi pedig elváltozunk.
→
1Thessz 4,15;
2Kor 5,1
verso 53
Mert e romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és e halandónak halhatatlanságba.
verso 54
Amikor pedig ez a romlandó romolhatatlanságba öltözik, és ez a halandó halhatatlanságba öltözik, akkor teljesül be, ami meg van írva: „Teljes a diadal a halál fölött!
→
Ézs 25,8;
Hós 13,14
verso 55
Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod?”
verso 56
A halál fullánkja a bűn, a bűn ereje pedig a törvény.
verso 57
De hála legyen Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által!
verso 58
Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.
Libros
