Pál első levele a korinthusiakhoz
capítulo 14
Nyelveken szólás és prófétálás
verso 1
Törekedjetek a szeretetre, buzgón kérjétek a lelki ajándékokat, de leginkább azt, hogy prófétáljatok.
verso 2
Mert aki nyelveken szól, nem emberekhez szól, hanem Istenhez. Nem is érti meg őt senki, mert a Lélek által szól titkokat.
verso 3
Aki pedig prófétál, emberekhez szól, és ezzel épít, bátorít, vigasztal.
verso 4
Aki nyelveken szól, önmagát építi, aki pedig prófétál, a gyülekezetet építi.
verso 5
Szeretném ugyan, ha mindnyájan szólnátok nyelveken, de még inkább, ha prófétálnátok; mert nagyobb az, aki prófétál, mint az, aki nyelveken szól, kivéve, ha meg is magyarázza, hogy a gyülekezet is épüljön belőle.
→
4Móz 11,29
verso 6
Ha pedig, testvéreim, elmegyek hozzátok, és nyelveken szólok, mit használok nektek, ha nem szólok hozzátok egyúttal kinyilatkoztatásban vagy ismeretben, prófétálásban vagy tanításban?
verso 7
Az élettelen hangszerek, akár fuvola, akár lant, ha nem adnak különböző hangokat, hogyan ismerjük fel, amit a fuvolán vagy a lanton játszanak?
verso 8
Ha pedig a trombita bizonytalan hangot ad, ki fog a harcra készülni?
verso 9
Így van veletek is, amikor nyelveken szóltok: ha nem szóltok világosan, hogyan fogják megérteni, amit beszéltek? Csak a levegőbe fogtok beszélni.
verso 10
Ki tudja, hányféle nyelv van ezen a világon, és egyik sem értelmetlen.
verso 11
Ha tehát nem ismerem a nyelvet, a beszélőnek idegen maradok, és a beszélő is idegen lesz nekem.
verso 12
Ezért ti is, mivel buzgón kéritek a lelki ajándékokat, arra igyekezzetek, hogy ez a gazdagodásotok a gyülekezet építését szolgálja.
verso 13
Ezért aki nyelveken szól, imádkozzék azért, hogy magyarázatot is tudjon adni.
verso 14
Mert ha nyelveken szólva imádkozom, a lelkem ugyan imádkozik, de az értelmemet nem használom.
verso 15
Mi következik mindezekből? Imádkozom lélekkel, de imádkozom értelemmel is, dicséretet éneklek lélekkel, de dicséretet éneklek értelemmel is.
verso 16
Mert ha csak lélekkel mondasz dicséretet, akkor aki az avatatlanok helyét foglalja el, hogyan fog áment mondani a te hálaadásodra, amikor nem is tudja, mit beszélsz?
verso 17
Mert a te hálaadásod ugyan jó, de a másik nem épül belőle.
verso 18
Hálát adok Istennek, hogy mindnyájatoknál jobban tudok nyelveken szólni,
verso 19
de a gyülekezetben inkább akarok öt szót mondani értelemmel, hogy másokat is tanítsak, mintsem tízezer szót nyelveken.
verso 20
Testvéreim, ne a gondolkodásban legyetek gyermekek, hanem a rosszban legyetek kiskorúak, a gondolkodásban ellenben érettek legyetek.
→
Róm 16,19;
Mt 10,16
verso 21
A törvényben meg van írva: „Idegen nyelveken és idegenek ajkával fogok szólni ehhez a néphez, de így sem hallgatnak rám”, ezt mondja az Úr.
→
Ézs 28,11
verso 22
Úgyhogy a nyelveken szólás jel, de nem a hívőknek, hanem a hitetleneknek, a prófétálás pedig nem a hitetleneknek, hanem a hívőknek szól.
verso 23
Ha tehát összejön az egész gyülekezet, és mindnyájan nyelveken szólnak, és közben bemennek oda az avatatlanok vagy a hitetlenek, nem azt fogják-e mondani, hogy őrjöngtök?
verso 24
De ha valamennyien prófétálnak, és bemegy egy hitetlen vagy avatatlan, azt mindenki meggyőzi bűnös voltáról, mindenki megítéli,
verso 25
és így szívének titkai nyilvánvalóvá lesznek, úgyhogy arcra borulva imádja Istent, és hirdeti, hogy Isten valóban közöttetek van.
→
Ézs 40,5;
Zak 8,23
A gyülekezeti összejövetel rendje
verso 26
Mi következik mindezekből, testvéreim? Amikor összejöttök, kinek-kinek van zsoltára, tanítása, kinyilatkoztatása, nyelveken szólása, magyarázata: minden épüléseteket szolgálja!
verso 27
Ha nyelveken szól is valaki, ketten vagy legfeljebb hárman szóljanak, mégpedig egymás után; egyvalaki pedig magyarázza meg!
verso 28
Ha pedig nincs magyarázó, hallgasson a gyülekezetben, csak önmagához szóljon és Istenhez!
verso 29
A próféták pedig ketten vagy hárman szóljanak, a többiek pedig ítéljék meg!
verso 30
De ha közben az ott ülők közül egy másik kap kinyilatkoztatást, az előző hallgasson el!
verso 31
Mert egyenként mindnyájan prófétálhattok, hogy mindenki tanuljon, és mindenki bátorítást kapjon.
verso 32
A prófétákban lévő lélek pedig alárendeli magát a prófétáknak.
verso 33
Mert Isten nem a zűrzavarnak, hanem a békességnek Istene.
Mint ahogyan ez a szentek valamennyi gyülekezetében történik,
verso 34
az asszonyok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincs megengedve nekik, hogy beszéljenek, hanem engedelmeskedjenek, ahogyan a törvény is mondja.
→
1Móz 3,16;
1Tim 2,11
verso 35
Ha pedig meg akarnak tudni valamit, otthon kérdezzék meg a férjüket, mert szégyen az asszonyra, ha a gyülekezetben beszél.
verso 36
Vajon tőletek indult ki az Isten igéje, vagy egyedül hozzátok jutott el?
verso 37
Ha valaki azt tartja magáról, hogy próféta vagy Lélektől megragadott ember, tudja meg, hogy amit nektek írok, az az Úr parancsolata.
verso 38
És ha valaki ezt nem ismeri el, ne ismertessék el.
verso 39
Ezért, testvéreim, törekedjetek a prófétálásra, de a nyelveken szólást se akadályozzátok!
verso 40
Azonban minden illendően és rendben történjék!
Libros
