Szent Máténak evangéliuma

capitolul 16


Capitole:


versetul 1

ott az farizeusok és szadduceusok hozzájövének, kísértvén őtet kérik vala, hogy mennyből valami jelt mutatna tatna nekik,


versetul 2

kiknek felele, és monda: mikoron estve vagyon, azt mondjátok, tiszta idő leszen, mert veres az ég.


versetul 3

és reggel: ma megháborodik az idő, mert vereslik az ég homályba, képutálók! az égnek színét meg tudjátok választani, az időknek kedig jegyeit nem tudhatjátok?


versetul 4

gonosz és nem tiszta nemzetség jegyet kíván, és egyéb jel neki nem adatik, hanem csak Jónás profétának jele, és őket otthagyván elmene.


versetul 5

és mikoron az ő tanítványai jöttenek volna a túlsó partra, feledtükben nem vivének kenyeret velük.


versetul 6

monda nekik Jézus: lássatok, és őrizzétek meg magatokat az farizeusoknak és szadduceusoknak kovászától.


versetul 7

a tanítványok kedig azt gondolják vala magukba, hogy arról szólna, mivel hogy kenyeret nem hoztak volna velük mondván: nem hoztunk kenyeret.


versetul 8

melyet mikoron Jézus megérte, monda nekik: mit gondoltok vele, kevés hitűek, hogy kenyeretek nincsen?


versetul 9

mégsem értitek-e, és nem emlékeztek-e meg az öt kenyérrel, kit adátok az ötezer ember közibe? és hány kosárt töltétek meg?


versetul 10

avagy a hét kenyérről, mikoron az emberek négyezren valának, és hány kosárt szedétek tele?


versetul 11

miért azért, hogy nem értitek, mert nem az kenyérről mondám azt, hogy megőriznétek magatokat az farizeusoknak és szadduceusoknak kovászától.


versetul 12

akkoron érték meg, hogy nem hagyta volna nekik magukat megőrizni valami kenyérkovásztól, hanem az farizeusoknak és szadduceusoknak tudományától.


versetul 13

mikoron azért jött volna Jézus Cézáreának a részébe, ki mondatik Filippinek, kérdé az ő tanítványait mondván: Embernek Fiát kinek mondják emberek lenni?


versetul 14

ők mondanak. nékik János baptistát, nékik Illést, nékik kedig Jeremiást, avagy valakit egyet az próféták közül,


versetul 15

monda nekik: ti kedig kinek mondotok engemet?


versetul 16

felele Simon Péter, és mondá: te vagy az Krisztus, élő Istennek fia,


versetul 17

fele Jézus neki, és mondá: boldog vagy te, Simon János fia, mert ezt teneked a test és a vér meg nem jelentette, hanem az én Atyám, ki mennyekbe vagyon.


versetul 18

én is mondom teneked, mert te vagy a Péter, és ez kősziklán építem meg az én egyházamat, kinek ellene még az pokolnak kapui sem hatalmazhatnak.


versetul 19

és neked adom a mennyországnak kulcsait, valakit megkötsz e földön, kötözve leszen mennyországba is, és valakit megoldozol e földön, oldozva leszen mennyországba is.


versetul 20

akkoron meghagyá az ő tanítványainak, hogy valakinek meg ne mondanák. hogy ő volna az Jézus Krisztus.


versetul 21

az időtől fogva kezdé Jézus megjelengetni az ő tanítványainak, miképpen fel kellene menni Jeruzsálembe, és sokat szenvedni a fő zsidóktól és papi fejedelmektől és az írástudóktól, és hogy megöletnék, és harmadnapon feltámadna.


versetul 22

akkoron Péter őtet felfelé vivé, kezdé megfeddeni, és mondá: Uram, kegyelmesben tégy magaddal, mert nem leszen úgy neked semmiképpen,


versetul 23

Jézus hozzáfordula, mondá neki: menj hátra, Sátán, bántásomra vagy énnekem, mert nem érted azt, ami Istené, hanem ami embereké.


versetul 24

akkoron Jézus monda az ő tanítványainak: valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engemet.


versetul 25

mert valaki meg akarja az ő lelkét tartani, elveszti őtet, viszontag, valaki az ő lelkét elveszti énérettem. megleli őtet.


versetul 26

mert mit használ embernek, ha mindez világot megnyeri, és lelkét elveszti? avagy mit adhat ember olyat, kivel megváltsa lelkét?


versetul 27

mert következendő ez, hogy Embernek Fia eljöjjön az ő atyjának dicsőségébe az ő angyalaival, és akkoron ad mindeneknek az ő művelkedete szerint.


versetul 28

bizony mondom tinektek, vannak ezek közül nékik, kik itt állanak, melyek halált nem kóstolnak, mígnem látják Embernek Fiát eljövet az ő országába.

Capitole:


Cărți