Jóel próféta könyve

capitolul 1


Capitole:

1 2 3


versetul 1

Az Úrnak igéje, a mely lőn Jóelhez, a Petuel fiához.


versetul 2

Vének! halljátok meg ezt, és hallgassátok meg, földnek minden lakói! Történt-é ilyen a ti időtökben, vagy a ti atyáitoknak idejében?


versetul 3

Beszéljétek el azt a ti fiaitoknak, és a ti fiaitok az ő fiaiknak, és azoknak fiai a következő nemzetségnek.


versetul 4

A mit a sáska meghagyott, megette a szöcskő; és a mit a szöcskő meghagyott, megette a cserebogár; és a mit a cserebogár meghagyott, megette a hernyó.


versetul 5

Serkenjetek fel részegek és sírjatok, és jajgassatok mind, ti borivók a mustért, mert elvétetett az a ti szátoktól!


versetul 6

Mert egy nép jött fel az én földemre, erős és megszámlálhatatlan, fogai, mint az oroszlán fogai, és agyarai, mint a nőstény oroszláné.


versetul 7

Pusztává tette szőlőmet; összetörte fügefáimat, mezítelenre hántotta és széjjelhányta; fehérlenek annak ágai.


versetul 8

Keseregj, mint a szűz, a ki gyászba öltözik az ő ifjúsága férjéért.


versetul 9

Kifogyott az étel- és italáldozat az Úrnak házából; gyászolnak a papok, az Úrnak szolgái.


versetul 10

Elpusztíttatott a mező, gyászol a föld; mert elpusztíttatott a gabona; kiszáradt a must, kiapadt az olaj.


versetul 11

Szégyenüljetek meg, ti szántóvetők; jajgassatok szőlőművesek: a búzáért és az árpáért; mert elveszett a mező aratása!


versetul 12

Elszáradt a szőlőtő; a fügefa elhervadt; a gránátfa, a datolyafa és az almafa, a mezőnek minden gyümölcsfája kiaszott. Bizony kiszáradott az öröm az emberek közül.


versetul 13

Öltsetek gyászt és sírjatok, ti papok! Jajgassatok, ti oltár szolgái; jőjjetek és háljatok gyászruhákban, Istenem szolgái; mert megvonatott az étel- és italáldozat Isteneteknek házától.


versetul 14

Szenteljetek bőjtöt, hirdessetek gyűlést; gyűjtsétek egybe a véneket, a földnek minden lakosát az Úrnak, a ti Isteneteknek házába, és kiáltsatok az Úrhoz.


versetul 15

Jaj ez a nap! Bizony közel van az Úrnak napja, és mint a pusztítás, úgy jön el a Mindenhatótól.


versetul 16

Hát nem szemünk láttára irtatott-é ki az élelem, az öröm és vígasság Istenünk házából?!


versetul 17

Elsenyvedtek a magvak barázdáik alatt, elpusztultak a gabonás házak, összedőltek a csűrök; mert kiaszott a gabona.


versetul 18

Mint nyög a barom! Megháborodtak a marha-csordák, mert nincs legelőjük; bűnhődnek még a juhnyájak is!


versetul 19

Hozzád kiáltok Uram, mert tűz emésztette meg a puszta virányait, és láng perzselte le a mező minden fáját.


versetul 20

A mező vadai is hozzád esengenek, mert kiszáradtak a vizeknek ágyai, és tűz emésztette meg a puszta virányait.

Capitole:


Cărți