Mózes első könyve

chapter 15


Chapters:


Ábrahám ígéretet kap, hogy örököse lesz


verse #1

Ezen dolgok után volt az Örökkévaló igéje Ávromhoz látomásban, mondván: Ne félj Ávrom, én pajzsod vagyok neked, a te jutalmad igen sok.


verse #2

És mondta Ávrom: Uram, Isten! mit adsz én nekem? hisz én járok magtalanul és házam birtokosa a damaszkusi Eliezer.


verse #3

És mondta Ávrom: Íme, nekem nem adtál magzatot és íme, az én házam szolgaszülöttje örököl utánam.


verse #4

És íme az Örökkévaló igéje hozzá, mondván: Nem örököl ez te utánad, hanem az, aki származni fog ágyékodból, az örököl majd utánad.


verse #5

És kivezette őt a szabadba és mondta: Tekints csak fel az égre és számláld meg a csillagokat, ha meg bírod azokat számlálni. És mondta neki: Így lesz a te magzatod!


verse #6

És ő hitt az Örökkévalóban és (Isten) betudta azt neki igazságul.


verse #7

És mondta neki: Én vagyok az Örökkévaló, aki kihoztalak téged Ur-Kászdimból, hogy neked adjam ezt az országot, hogy bírjad azt.


verse #8

És ő mondta: Uram, Isten! mi által tudom meg, hogy én fogom azt bírni?


verse #9

És mondta neki: Vegyél nekem egy három éves üszőt, egy hároméves kecskét és egy három éves kost, egy gerlicét és egy galambfiát.


verse #10

És ő vette Neki mindezt és szétvágta azokat középen és tette mindegyiknek a részét a másikkal szembe; a madarat azonban nem vágta ketté.


verse #11

És leszállottak a ragadozó madarak a hullákra, de Ávrom elkergette azokat.


verse #12

És midőn a nap lemenőben volt, mély álom borult Ávromra és íme, félelem, nagy sötétség borul rá.


verse #13

És mondta (Isten) Ávromnak: Tudd meg, hogy idegen lesz a te magzatod egy országban, mely nem az övék és szolgálatra szorítják őket és sanyargatják őket négyszáz évig.


verse #14

De ama nép fölött is, melyet szolgálni fognak, ítéletet tartok én és azután ki fognak vonulni nagy vagyonnal.


verse #15

Te pedig elmégy atyáidhoz békében, el fogsz temettetni jó vénségben.


verse #16

És a negyedik nemzedék tér majd vissza ide, mert nem telik be az Emóri vétke addig.


verse #17

És volt, midőn a nap lement és sötétség lett, íme, egy kemence: füst és tűzláng, mely átvonult ama darabok között.


verse #18

Azon a napon kötött az Örökkévaló szövetséget Ávrommal, mondván: A te magzatodnak adom ezt a földet, az egyiptomi folyamtól a nagy folyamig, a Perosz folyamig:


verse #19

A Kénit, a Kenizzit és a Kádmónit,


verse #20

a Chittit, a Perizzit és a Refóimot,


verse #21

az Emórit, a Kánaánit, a Girgósit és a Jevúszit.

Chapters:


Books