Mózes első könyve

chapter 35


Chapters:


Visszatérés Bét-Élbe


verse #1

És mondta Isten Jákobnak: Kerekedj fel, menj fel Bész-Élbe és lakjál ott; és készíts ott oltárt az Istennek, aki megjelent neked, midőn menekültél Ézsau, a te testvéred elől.


verse #2

És Jákob mondta házának és mindazoknak, akik vele voltak: Távolítsátok el az idegen isteneket, melyek közepettetek vannak, tisztuljatok meg és váltsatok ruhát,


verse #3

hogy fölkerekedjünk és fölmenjünk Bész-Élbe; és készítek ott oltárt az Istennek, aki meghallgatott engem szorultságom napján és velem volt az úton, melyen jártam.


verse #4

És átadták Jákobnak mind az idegen isteneket, melyek kezükben voltak és a karikákat, melyek füleikben voltak; Jákob pedig elrejtette azokat a tölgyfa alatt, mely Sechemnél volt.


verse #5

És elvonultak; és volt Istentől való rettegés a városokon, melyek körülöttük voltak és nem üldözték Jákob fiait.


verse #6

Jákob pedig elérkezett Lúzba, mely Kánaán országában van, az Bész-Él; ő és az egész nép, mely vele volt.


verse #7

És épített ott oltárt és elnevezte a helyet: Bész-Él Istene, mert ott nyilatkozott meg neki Isten, midőn menekült az ő testvére elől.


verse #8

És meghalt Debóra, Rebeka dajkája és eltemették Bész-Élen alól, a tölgyfa alatt és elnevezte azt: Állón-Bóchúsznak (Sírás-tölgye).


verse #9

És megjelent Isten Jákobnak újra, midőn jött Páddán-Áromból, és megáldotta őt.


verse #10

Mondta neki Isten: A te neved Jákob; ne neveztessék a te neved többé Jákobnak, hanem Izrael legyen a te neved. És elnevezte őt Izraelnek.


verse #11

És mondta neki Isten: Én vagyok Isten, a Mindenható! Szaporodjál és sokasodjál, nemzet és nemzetek gyülekezete lesz belőled és királyok származnak ágyékaidból.


verse #12

Az országot pedig, melyet Ábrahámnak és Izsáknak adtam, neked fogom adni, és magzatodnak utánad fogom adni az országot.


verse #13

És fölszállt tőle Isten azon a helyen, ahol beszélt vele.


verse #14

Jákob pedig fölállított oszlopot, azon a helyen, ahol beszélt vele, kőoszlopot és öntött rá italáldozatot és öntött rá olajat.


verse #15

És elnevezte Jákob a helyet, ahol beszélt vele Isten, Bész-Élnek.


verse #16

És elindultak Bész-Élből, de még egy dűlő volt, hogy elérkezzenek Efroszba; akkor szült Ráchel, de nehezen szült.


verse #17

És volt, midőn nehezen szült, mondta neki a szülésznő: Ne félj, mert ez is fiad neked.


verse #18

És volt, midőn elszállt lelke, mert meghalt, elnevezte Ben-Óninak (nyomorúság fia); atyja pedig nevezte Benjáminnak.


verse #19

Ráchel meghalt és eltemették az Efroszba vezető úton, az Bész-Lechem.


verse #20

És fölállított Jákob oszlopot a sírja fölött, az Ráchel sírjának oszlopa a mai napig.


verse #21

És elvonult Izrael és felütötte sátorát Migdol-Éderen túl.


verse #22

És volt, midőn Izrael lakott abban az országban, ment Rúbén és elvette Bilhót, atyjának ágyasát és Izrael meghallotta. – Jákob fiai pedig voltak tizenketten.


verse #23

Léa fiai: Jákob elsőszülöttje Rúbén, Simon, Lévi, Júda, Isszáchár és Zebúlun.


verse #24

Ráchel fiai: József és Benjámin.


verse #25

Bilhó, Ráchel szolgálójának fiai: Dán és Náftáli.


verse #26

Zilpó, Léa szolgálójának fiai: Gád és Ásér; ezek Jákob fiai, akik születtek neki Páddán-Áromban.


Izsák halála


verse #27

És elérkezett Jákob Izsákhoz, az ő atyjához Mámréba, Kirjász-Árbába, az Hebrón, ahol tartózkodott Ábrahám és Izsák.


verse #28

És voltak Izsák napjai: száznyolcvan év,


verse #29

És kimúlt Izsák, meghalt és eltakaríttatott népéhez, öregen és telve napokkal; és eltemették őt Ézsau és Jákob, az ő fiai.

Chapters:


Books