2. fejezet
DE el vighezîm en ezt en magamban hoǵ az en tuͤ koͤzitekbe meniſemuel eſmęglen̄ bānatot ne tegek tuͤ nektek.
Mert ha en keſeruͤſiguel illetlek tuͤtoͤkoͤt ki czoda vighaſʒtal meg enghemet / hanem czak az ki keſeruͤſiguel illettetik en tuͤlem?
ęs ezirt irām meg tuͤnektek ez dolgot / hoǵ keſeruͤſighet ne vennîk azoktul / ha hozzātok mentem volna / az kiktuͤl oͤroͤmet kell vala ennekem vennem. Reminlem vala ezt mind tuͤ feloͤletek / hoǵ ez en oͤroͤmem mind tuͤ oͤroͤmetek legen.
Mert nag ſańaruſāgbol / ęs ſʒuͤemnek bānattʼāban irîk tuͤnektek / ęs ſok koͤńuͤ hullataſoknak āltala. Nem azirt hoǵ keſeruͤſiguęl illetnilek tuͤtoͤkoͤt hanem hoǵ meg eſmērnętek / minemuͤ naǵ buͤ ſʒerelmem ennekem va ǵon tuͤ hozzātok.
Hoǵ ha valaki keſeruͤſiguel illetett / nem enghemet illetett keſeruͤſiguel / hanem czak riſʒ ſʒerint / hoǵ tuͤtoͤkoͤt mind ńāian̄ meg ne nehēzijtenilek.
Elęg ez illʼen embernek az meg feddis / mel lʼet ſokan̄ tuͤttetek /
vǵ hoǵ viſʒhontag tartoſʒtok inkābb uͤneki buͤnît meg boczātni / ęs uͤtet meg vighaſʒtalni / hoǵ az naǵ bānatnak mi atta ez illʼen hirtelen el ne veſſʒen.
Annakokairt kirlek tuͤtoͤkoͤt tegîtek ezt / hoǵ az tuͤ uͤ hozzā valo ſʒerelmeteknek legen ereie.
Mert ez vigre irtam vala tuͤnektek hoǵ meg eſmērnîlek tuͤtoͤkoͤt / ęs bizonſā got vennîk tuͤ feloͤletek / hoǵ ha mindenekre enghedelmeſek legetek.
Az kinek kediglen̄ valami buͤnît meg boczāttʼātok / en ęs meg boczātom. Mert en ęs ha valami buͤnt boczāttam meg / az kinek meg boczāttam / tuͤ irettetek boczāttam meg / az Chriſtuſnak eloͤtte /
hoǵ az ſātān muͤnkoͤt magānak ne foglalna. Mert iol tugǵuk az uͤ gondolatit.
Mikoron̄ kediglen̄ Troāſba mentem volna predikāllani / ęs ayto ńilt volna ennekem az vr iſtennek āltala /
ńugodalmam nem luͤn az en lelkemben / annakokāirt hoǵ nem talālām ott az Tituſt az en atʼāmfiāt / de azokot el haǵuān̄ Macedoniāba menîk.
Hālā kediglen̄ az iſtennek / ki mindenkoron̄ ǵoͤzedelmet vall muͤ āltalunk az Chriſtuſban / ęs az uͤ eſmēretinek illattʼāt ki ielenti en āltalam min den helʼen̄.
Mert az Chriſtuſnak io illattʼa vaǵunk az iſtennek / azok ban az kik uͤduoͤzuͤlnek / ęs ezekben ęs az kik el veſʒnek.
Imezeknek / bizoń az / hoǵ halālnak vaǵunk illattʼa az halālra / amazoknak kediǵ îletnek vaǵunk illattʼa az iletre. Ęs ezekre kiczoda alkolmas?
Mert nem vaǵunk ollʼak / mint ſokan̄ tîſʒnek kufārok ſʒokāſa ſʒerint / āruba vetuin̄ az iſtennek ighiit / hanem mint kik tiſʒtān̄ czelekeduͤnk / ęs mint kik az iſtennek ihliſiboͤl az iſtennek eloͤtte ſʒolunk az Chriſtuſnak āltala.