Józsua könyve
20. fejezet
A menedékvárosok kijelölése
1. vers
És szólt az Örökkévaló Józsuához, mondván:
2. vers
Szólj Izraél fiaihoz, mondván: jelöljétek ki magatoknak a menedékvárosokat, melyekről szóltam hozzátok Mózes által;
3. vers
hogy oda menekülhessen a gyilkos, a ki agyonüt valakit tévedésből, szándék nélkül; és legyenek nektek menedékül a vérbosszuló rokon ellen.
4. vers
Meneküljön e városok egyikébe és álljon oda a város kapujának bejáratához, s mondja el ama város véneinek fülei hallatára az ő szavait, akkor fogadják őt be magukhoz a városba s adjanak neki helyet, hogy náluk maradjon.
5. vers
Ha pedig üldözi őt a vérbosszuló rokon, ne szolgáltassák ki kezébe a gyilkost, mert szándék nélkül ütötte agyon felebarátját, de ő nem gyűlölője neki tegnapról, tegnapelőttről.
6. vers
Maradjon abban a városban, míg oda nem áll a község elé ítéletre, míg meg nem hal a főpap, a ki lesz ama napokban; akkor visszatér a gyilkos és megy városába és házába, azon városba, a honnan menekült.
7. vers
Erre megszentelték Kédest Gálílban, Naftáli hegységében, Sekhémet Efraim hegységében és Kirjat-Arbát – Chebrón az – Jehúda hegységében.
8. vers
S a jeríchói Jordánon túl, keletről kijelölték Bécert a pusztában a síkföldön, Reúbén törzséből, Rámótot Gileádban Gád törzséből és Gólant Básánban Menasse törzséből.
9. vers
Ezek voltak a kijelölt városok mind az Izraél fiai és a jövevény számára, a ki közöttük tartózkodik, hogy oda menekülhessen mindenki, a ki agyonütött valakit tévedésből, hogy meg ne haljon a vérbosszuló rokon keze által, míg nem állt a község elé.
Könyvek
