Zent Marknak ewangeliomija

capítulo 13


Capítulos:


verso 1

EEs mijkoron kij menne a templombol, monda nekij egij aʒ ew tanijtwanij keʒʒijl. Meſter, laſſacʒa, ihon mijnemij kewek, ees mijnemij rakaſok.


verso 2

Ees Ie ſus felelwen, monda nekij. Latode eʒ nagij rakaſokat? Kew kewen nem marad, kij meg nem tewretnek.


verso 3

Ees mijkoron ilne a olaij hegijen, a templomnak ellenebe, kerdek ewtet tijtkon Peter ees Iakab, ees Ianos, ees Andras.


verso 4

Mondmeg nekewnk, mijkoron leʒnek eʒek? ees mij iele mijkoron eʒeknek el kel wegeʒnij?


verso 5

De Ieſus meg felelwen nekijk keʒde mondanij. Laſſatok hogij walakij el ne hijteſſen tijkteket.


verso 6

Mert ſokan iewnek een neuembe mondwan een wagijok a Criſtus, ees ſoka kat chalnak meg.


verso 7

De mijkoron hallandotok hadakat, ees hadakkrol walo hijreket, meg ne habo rogijatok, mert meg kel lennij, de nem mijnt iaraſt leʒen wege.


verso 8

Mert egij neep, maas neep ellen fel tamad, ees orʒag, or ʒag ellen, ees leʒnek fewld indulaſok gijakor helijeken, ees leʒnek ehſegek, ees haborwſagok. A Banatoknak eleij eʒek.


verso 9

De tij meg ewrijʒʒetek magatokat. Mert el arwlanak tijkteket aʒ ew tanachokba ees ſijnagogaijokba, meg weretetek, Ees wijtet tek feijedelmek ees kijralijok ala, een erettem, aʒoknak bijʒonſagara.


verso 10

De Annak elewt te ʒijkſeg hogij mijnden nepeknel predijkallijak aʒ ewangeliomot.


verso 11

Ees mijkoron el arwlnak, ees el wijʒnek tijkteket, ne gondolkogijatok aʒ elewt raij ta mijt mongijatok ſe gondot ne wijſellijetek reija, de walamij aʒ horaba adatijk nek tek, aʒt ʒollijatok. Mert nem tij wattok a kijk ʒoltok hanem a ʒent lelek.


verso 12

El arwllija kegijg, attijafijw attijafijat halalra, ees aʒ at tija a fijat, ees a fijak fel tamadnak ʒijleijek ellen, ees meg ewlijk ewket.


verso 13

Ees mijndeneknel gijleſegbe, leʒtek aʒ een neuemert. De a kij wegheʒ wijʒij dolgat aʒ idueʒijl.


verso 14

Towabba mijkoron lattijatok a pwʒta ſagnak wtalatoſſagat, kijrewl ʒolt Danijel Profeta, hogij al, ot, hol nem kellene, a kij olwaſſa erche. Akoron kijk ſijdoſagba leʒnek, fwſſanak a hegijekre.


verso 15

A kij kegijg a haʒ felijn leend lene ʒallijon a haʒba, ſe be ne mēnijen hogij walamijt kij hoʒʒon aʒ ew haʒabol.


verso 16

Ees aʒ a kij a meʒewn wagijon, ne terijen aʒokert kijket hatwl hagijot, hogij fel wenne palaſtijat.


verso 17

De iaij a neheʒkeſeknek, ees aʒ ʒoptatoknak aʒ napokba.


verso 18

De imatkoʒʒatok hogij aʒ tij fwtaſtok ne legijen telbe,


verso 19

mert a napok olij haboruſagos leʒnek mellijek nem woltanak allatoknak keʒdetijtijwl fogwa, mellijeket teremtet iſten, mijnd eʒ ideijg, ſem leʒnekijs.


verso 20

Ees ha aʒ wr meg nem reuijditette wolna a napokat, ſemmijkeppen nem idweʒijlne mijnd aʒ egeʒ teſt. De aʒ walaʒtot takert kijket walaʒtot, meg reuijdijtij a napokat.


verso 21

Ees akoron ha kij mondangija nektek. Ihon wogijon a Criſtus, ahon wagijon, ne hijgijetek.


verso 22

Mert ſok hamijs Criſtuſok, ees hamijſprofetak tamadnak, Ees iegije ket teʒ nek ees chodakat, hogij meg chalnak ( ha lehetne) meeg aʒ walaʒtottakatijs.


verso 23

Tij kegijg ed tawoʒtaſſatok, im mijndeneket meg montam nektek aʒ elewt.


verso 24

Towabba aʒ napokban a gijetrelemnek wtanna, a nap meg homalijoſwl, ees a hod nem agija aʒ ew fenet,


verso 25

aʒ egnek chijllagij le eſnek, ees aʒ ioʒagok kijk aʒ egekbe wānak meg ʒendijlnek.


verso 26

Ees akoron meg lattijak embernek fijat iewnij a kewdewkbe nagij hatalommal ees dijcheſeggel.


verso 27

Akorō el bochattija aʒ ew angijalijt, ees egijbe gijhtij aʒ ew walaʒtottijt a negij ʒelek felewl, a fewldnek melſegetijl fogwa, mijnd aʒ egnek magaſſagaijg.


verso 28

A fijgefarol wegijetek haſonlatoſſagot. Kijnek mijkoron aʒ ew aga imar gijenge ees leueleket teremtet, twgijatok hogij kewʒel wagijon a nijar.


verso 29

Aʒonkeppen tijs, mijkoron lattijatok eʒeket meg lennij, twgijatok hogij kewʒel wagijō aʒ aijto elewt.


verso 30

Bijʒonij mondom nektek el nem mwlijk eʒ nemʒetſeg, mijgnem eʒek mijnd meg leʒnek.


verso 31

Aʒ menij ees a fewld el mwlnak, de aʒ een beʒedijm el nem mulnak.


verso 32

Towabba aʒ napot ees aʒ idewt ſenkij nem twgija, meeg aʒ angijalokijs, kijk mēnijorʒagba wannak, meeg aʒ fijwijs, hanem chak aʒ attija ew maga.


verso 33

Laſſatok wijgijaʒʒatok ees imatkoʒʒatok, mert nem twgijatok mijkoron leʒen aʒ idew.


verso 34

Mijkeppē aʒ ember kij meʒʒe mēt, el hatta haʒat, ʒolgaijra bijʒta, ees mijndenijknek meg hatta mijt mijellijen, ees aʒ aijto tartonak parancholt hogij wijgijaʒʒō


verso 35

Vijgijaʒʒatok aʒert, mert nem twgijatok mijkoron aʒ wr haʒa iew, eſtwe awagij efelijkoron, awagij tijwkʒokor, wagij reggel


verso 36

talam hijrtelen iewt meg, ees talal tijkteket hogij alwʒtok.


verso 37

Towabba a mijt nektek mondok mijndeneknek mondom hogij wijgijaʒʒatok.

Capítulos:


Libros