Pál levele a filippiekhez

capitolul 2


Capitole:

1 2 3 4


versetul 1

Ha tehát van valami bátorítás a Krisztusban, ha telik belőle a szeretetnek valamilyen vigasztalása, a Szellemnek valamilyen közlése, ha tud irgalmat gerjeszteni bennetek,


versetul 2

tegyétek teljessé az én örömömet azzal, hogy ugyanazon a dolgon járjon az eszetek, ugyanaz a szeretet lakozzék bennetek, egy lélek legyen bennetek, egy észjárás


versetul 3

és hogy semmit se tegyetek versengésből vagy hiúságért, hanem mindenben alacsony helyzetre törekedve egymást magatok felett állóknak tekintsétek,


versetul 4

és hogy senki se tartsa szemét azon, ami az övé, hanem mindenki a másokét is szeme előtt tartsa.


versetul 5

Az az észjárás (törekvés) legyen bennetek, mely a Krisztus Jézusban is volt,


versetul 6

ki Isten alakjában nem tartotta azt rablott zsákmánynak, hogy Istennel egyenlő,


versetul 7

hanem azzal, hogy rabszolgai alakját öltötte fel, s emberi hasonmásba öltözött, üressé tette magát,


versetul 8

sőt még akkor is, mikor külső idomban olyan volt már, mint egy ember, megalázta magát azzal, hogy a halálig engedelmes lett, éspedig a kereszt haláláig.


versetul 9

Ezért azután Isten is felmagasztalta őt és kegyelme olyan névvel ajándékozta meg, mely minden név felett van,


versetul 10

hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieknek, földieknek és földalattiaknak térde,


versetul 11

s hogy minden nyelv vallást tegyen arról, hogy a KRISZTUS JÉZUS Úr, Istennek, az Atyának dicsőségére.


versetul 12

Így hát szeretteim, ahogy mindenkor engedelmeskedtetek, nemcsak jelenlétemben, hanem még sokkal inkább távollétemben: félve és rettegve munkáljátok ki megmenekülésteket.


versetul 13

Hiszen Isten munkálja bennetek az akarást is azért, mert ez az ő helyeslésével találkozik.


versetul 14

Mindent zúgolódás és számítgatás nélkül tegyetek,


versetul 15

hogy feddhetetlenek, épek lehessetek, Istennek ócsárlástól mentes gyermekei e fonák és kificamodott nemzedék között, kik, mint fénypontok ragyogtok közöttük (a világban),


versetul 16

kik azzal, hogy kitartotok az élet igéje mellett, az én dicsekvésem tárgya lesztek a Krisztusnak napján, hogy nem hiába futottam és nem hiába fáradoztam.


versetul 17

Sőt, még ha hitetek véres áldozata és papi hivatala fölé italáldozatul ki is öntenek engem, örülök, és együtt örülök mindnyájatokkal.


versetul 18

Ugyanannak ti is örüljetek, éspedig örüljetek velem együtt.


versetul 19

Reménységem van az Úrban, Jézusban, hogy Timóteust hamarosan hozzátok küldhetem, hogy dolgaitok megismerése engem is felüdíthessen.


versetul 20

Mert nincs nekem senkim, aki vele egyenlő lelkű volna, aki oly igazán viselné gondjaitokat.


versetul 21

Mert mindenki azt keresi, ami az övé, és nem azt, ami a Krisztus Jézusé.


versetul 22

Ismeritek az ő kipróbált voltát, hogy mint atyának a fiú, úgy szolgált nekem az örömüzenet rabszolgálatában.


versetul 23

Remélem pedig, hogy mihelyt áttekinthetem dolgaimat, tüstént elküldhetem őt.


versetul 24

Azt a bizalmat merítettem az Úrból, hogy én magam is hamarosan elmehetek.


versetul 25

Kényszerítve láttam magam arra, hogy hozzátok küldjem testvéremet, munkatársamat és harcostársamat, Epafrodituszt, ki nektek apostolotok, az én szükségleteimben pedig szolgálatteljesítő pap.


versetul 26

Kényszerítve láttam magam, miután nagyon vágyódott mindnyájatok után, s egészen nyugtalan volt már amiatt, hogy meghallottátok, hogy elerőtlenült.


versetul 27

Erőtlen is volt csakugyan, majdnem halálos erőtlenséggel. Ámde az Isten könyörült rajta, bár nemcsak rajta, hanem rajtam is, hogy bánat bánatra ne halmozódjék bennem.


versetul 28

Annál nagyobb sietséggel küldtem hát hozzátok, hogy láttára újra örüljetek, én pedig szabadabb legyek a bánattól.


versetul 29

Teljes örömmel fogadjátok őt az Úrban magatokhoz, és tiszteletben tartsátok az ilyeneket,


versetul 30

hiszen a Krisztus munkájáért a halálhoz jutott közel, s a lelkét tette ki veszélynek, hogy az értem végzett papi szolgálatban a ti hiányzástokat távollétetekben betöltse.

Capitole:


Cărți