Mózes második könyve

17. fejezet


Fejezetek:


Mózes vizet fakaszt a sziklából Hórébnél


1. vers

És elvonult Izrael fiainak egész községe Szin pusztájából vonulásaik szerint az Örökkévaló parancsára; és táborozott Refidimben, de nem volt víz, hogy igyék a nép.


2. vers

És pörlekedett a nép Mózessel és mondta: Adjatok nekünk vizet, hogy igyunk! És mondta nekik Mózes: Mit pörlekedtek velem, és mit kísértitek meg az Örökkévalót?


3. vers

És szomjúhozott ott a nép vízre és zúgolódott a nép Mózes ellen, és mondta: Miért is hoztál fel bennünket Egyiptomból, hogy megölj engem és gyermekeimet és nyájaimat szomjúság által?


4. vers

És kiáltott Mózes az Örökkévalóhoz, mondván: Mit tegyek e néppel? Kevés híja, és megköveznek engem.


5. vers

És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Vonulj a nép előtt és vegyél magaddal Izrael vénei közül, meg botodat, mellyel megverted a folyamot, vedd kezedbe és menj!


6. vers

Íme, én állok majd előtted ott a sziklán, a Chóreben, üss a sziklára és kijön abból víz és majd iszik a nép. Mózes így cselekedett Izrael vénei szeme láttára.


7. vers

És elnevezte a helyet Másszó (megkísértés) és Merivó (pörlekedés), Izrael fiainak pörlekedése miatt és mivelhogy megkísértették az Örökkévalót, mondván vajon közepettünk van-e az Örökkévaló, vagy nincs?


Harc az amálékitákkal


8. vers

És eljött Amálék és harcolt Izraellel Refidimben.


9. vers

És mondta Mózes Józsuának: Válassz ki nekünk férfiakat és menj, harcolj Amálek ellen; holnap odaállok én a domb tetejére is az isteni bot kezemben.


10. vers

Józsua úgy cselekedett, amint mondta neki Mózes; hogy harcoljon Amálek ellen; Mózes, Áron, meg Chúr fölmentek a domb tetejére.


11. vers

És volt, mikor Mózes fölemelte a kezét, akkor erősebb volt Izrael és mikor leeresztette kezét, akkor erősebb volt Amálek.


12. vers

Mózes kezei pedig nehezek voltak, vettek tehát egy követ, alátették és őrá ült; Áron pedig és Chúr támasztották kezeit, innen egyik és onnan egyik. Így voltak kezei kitartók naplementéig.


13. vers

És Józsua meggyengítette Amálékot és népét a kard élével.


14. vers

És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Írd fel ezt emlékül a könyvbe és tedd Józsua füleibe; hogy el fogom törölni Amálék emlékét az ég alól.


15. vers

Mózes pedig épített oltárt és elnevezte: Az Örökkévaló az én zászlóm!


16. vers

És mondta: Mert Isten trónusán a kéz, hogy harca van az Örökkévalónak Amalék ellen, nemzedékről nemzedékre.

Fejezetek:


Könyvek