Mózes harmadik könyve

chapter 25


Chapters:


A szombati-év – A smitá


verse #1

És szólt az Örökkévaló Mózeshez Szináj hegyén, mondván:


verse #2

Szólj Izrael fiaihoz és mondd nekik: Ha bementek az országba, melyet én nektek adok, akkor tartson a föld szombatot az Örökkévalónak.


verse #3

Hat éven át vesd be meződet és hat éven át messd meg szőlődet és takarítsd be termését.


verse #4

A hetedik évben azonban szombati nyugalom legyen a föld számára, szombat az Örökkévalónak; meződet ne vesd be és szőlődet ne messd meg.


verse #5

Aratásod utónövését ne arasd le és metszetlen szőlődnek bogyóit ne szüreteld le; szombati nyugalom éve legyen a föld számára.


verse #6

És legyen a föld szombatjának termése nektek eledelül; neked, szolgádnak szolgálódnak, béresednek és lakódnak, kik nálad tartózkodnak;


verse #7

meg barmodnak és a vadnak, mely országodban van, legyen minden termése eledelül.


A jóbél-év


verse #8

És számlálj magadnak hét évhetet, hét évet hétszer, hogy legyenek neked a hét évhét napjai: negyvenkilenc év.


verse #9

Akkor szólaltasd meg a riadás harsonáját a hetedik hónapban, a hónap tizedikén ; az engesztelés napján szólaltassátok meg a harsonát egész országotokban.


verse #10

És szenteljétek meg az ötvenedik évet, hirdessetek szabadságot az országban minden lakójának; jóbél az, az legyen nektek és térjetek vissza, ki-ki az örökségéhez és ki-ki az ő családjához térjetek vissza.


verse #11

Jóbél az, az ötvenedik év legyen nektek, ne vessetek és ne arassátok le utónövéseit és ne szüreteljétek le metszetlen szőlőjét.


verse #12

Mert jóbél az, szent legyen nektek; a mezőről, egyétek termését.


verse #13

A jóbél ez évében térjetek vissza, ki-ki az ő örökségéhez.


verse #14

Ha pedig eladsz valami eladni valót embertársadnak, vagy veszel embertársadtól, meg ne csaljátok egymást.


verse #15

Az évek száma szerint a jóbél után, vedd meg embertársadtól, a termés éveinek száma szerint adja el neked.


verse #16

Az évek sokasága szerint sokasítsd vételárát és az évek kisebb száma szerint kevesbítsd vételárát, mert a termések számát adja ő el neked.


verse #17

Meg ne csaljátok egymást, hanem félj Istenedtől, mert én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.


Intelem


verse #18

Tegyétek meg törvényeimet és rendeleteimet őrizzétek meg, hogy megtegyétek azokat és lakjatok biztonságban az országban.


verse #19

Hogy megadja a föld gyümölcsét és ti egyetek jóllakásig, és lakjatok biztonságban rajta.


verse #20

Ha pedig azt mondjátok: Mit eszünk majd a hetedik évben, íme, nem vetünk és nem takarítjuk le termésünket?


verse #21

Én rendelem áldásomat számotokra a hatodik évben és meghozza a termést három évre;


verse #22

vetni fogtok a nyolcadik évben és esztek még a régi termésből; egész a kilencedik évig, míg bejut ennek termése, fogtok enni régit.


verse #23

És a föld ne adassék el véglegesen, mert enyém a föld, mert idegenek és lakók vagytok ti nálam.


verse #24

Örökségetek egész országában kiválást engedjetek a föld számára.


A föld visszavásárlása


verse #25

Ha elszegényedik testvéred és elad örökségéből, akkor jöjjön kiváltója, aki közelálló hozzá és váltsa ki testvérének eladott birtokát.


verse #26

Ha pedig valakinek nincs kiváltója, de vagyonhoz jut és szerez annyit, amennyi elég kiváltására,


verse #27

akkor számítsa eladásának éveit és térítse vissza a maradékot ama férfiúnak, akinek eladta és ő térjen vissza az örökségéhez.


verse #28

Ha pedig nem kerül vagyonából, hogy visszatéríthesse neki, akkor marad eladott birtoka vevőjének kezében a jóbél-évig; a jóbélben fölszabadul az, ő pedig visszatér az örökségéhez.


Házak visszaváltása


verse #29

Ha pedig elad valaki lakóházat fallal kerített városban, akkor legyen kiváltása, míg elmúlik eladásának éve; egy évig legyen kiváltása.


verse #30

Ha pedig nem váltják ki, míg eltelt egy teljes év, akkor marad a ház, mely a városban van, melynek fala van, véglegesen a vevőjéé, nemzedékein át; nem szabadul föl a jóbélben.


verse #31

Oly falvak házai pedig, melyeknek nincs faluk köröskörül, az ország mezősége gyanánt számíttassanak; kiváltás legyen számára és a jóbélben fölszabadul.


verse #32

A leviták városai pedig, örökségük városainak házai – örök kiváltás legyen a leviták számára.


verse #33

És amit kivált a levitáktól – fölszabadul a ház eladása és örökségének városa a jóbélben, mert a leviták városainak házai az ő örökségük Izrael fiai közepette.


verse #34

És a városaik legelőjének mezeje ne adassék el, mert örök birtok az számukra.


Felebaráti szeretet a gyakorlatban


verse #35

Ha elszegényedik testvéred és lehanyatlik keze melletted, támogasd őt, akár idegen, akár lakó, hogy élhessen melletted.


verse #36

Ne végy tőle kamatot és többletet, hanem félj Istenedtől, hogy élhessen testvéred melletted.


verse #37

Pénzedet ne add neki kamatra és többletre ne add eledeledet.


verse #38

Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki kivezettelek benneteket Egyiptom országából, hogy adjam nektek Kanaán országát, hogy legyek a ti Istenetek.


Nincs örökös Izraelita szolgaság


verse #39

Ha elszegényedik testvéred melletted és eladja magát neked, ne dolgoztass vele rabszolgai munkát.


verse #40

Mint béres, mint lakó legyen nálad, a jóbél évig szolgáljon nálad.


verse #41

Akkor pedig menjen el tőled, ő és gyermekei vele, hogy visszatérjen családjához és ősei örökségéhez visszatérjen.


verse #42

Mert az én szolgáim ők, akiket kivezettem Egyiptom országából, ne adassanak el rabszolga eladatása szerint.


verse #43

Ne uralkodjál rajta szigorúsággal, hanem félj Istenedtől.


verse #44

Szolgád és szolgálód, akik lesznek nálad a népek közül, melyek körülöttetek vannak, azok közül vehettek rabszolgát és rabszolgálót.


verse #45

És a lakók gyermekei közül is, akik tartózkodnak nálatok, azok közül vehettek és családjukból, mely nálatok van, akiket nemzettek országotokban, azok legyenek nektek örökségül.


verse #46

Birtokba vehetitek azokat magatoknak, gyermekeiteknek utánatok, hogy örököljék örökség gyanánt, örökre tarthatjátok azokat szolgaságban; testvéreiteken azonban, Izrael fiain, egymáson – ne uralkodjál azon szigorúsággal.


Izraeliták, akik idegenek rabszolgái voltak


verse #47

Ha pedig vagyonhoz jut az idegen és lakó nálad, testvéred pedig elszegényedik melletted és eladja magát az idegennek vagy a lakónak nálad vagy az idegennek családjából származottnak;


verse #48

miután eladta magát, kiváltás legyen számára, testvéreinek egyike váltsa ki őt;


verse #49

vagy nagybátyja vagy nagybátyjának fia váltsa ki őt, vagy valaki vérrokonai közül az ő családjából váltsa ki őt, vagy ha vagyonhoz jut, maga váltsa ki magát.


verse #50

És számoljon vevőjével azon évtől, hogy, eladta magát annak, a jóbélévig; és legyen eladásának ára az évek száma szerint, a béres napjai szerint legyen nála.


verse #51

Ha még sok év van hátra; azok szerint térítse vissza kiváltását vételének árából.


verse #52

Ha pedig csak kevés év marad az évekből a jóbél-évig, akkor számoljon vele; évei szerint térítse vissza kiváltását.


verse #53

Mint az évről-évre fogadott béres legyen nála, ne uralkodjék rajta szigorúsággal szemeid láttára.


verse #54

De ha azok nem váltják ki, akkor szabaduljon föl a jóbélben, ő és gyermekei vele.


verse #55

Mert az én szolgáim Izrael fiai, az én szolgáim ők, aki kivezettem őket Egyiptom országából én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.

Chapters:


Books